Százból hat kisbolt csak volt

Ennek ellenére még mindig elaprózódott a kereskedelmünk, és várhatóan folytatódik a koncentráció, derült ki az ACNielsen Piackutató Vállalat felméréséből. A száznál több országban jelen levő nemzetközi társaság magyarországi leányvállalata a kiskereskedelmi kutatások specialistájaként évente elemzi a piaci folyamatokat, a fogyasztói szokásokat, illetve a viselkedési formákat.
- A bolthálózat átalakulása a vásárlói döntések következménye. Egyre többen és mind gyakrabban szerzik be napi fogyasztási cikkeiket hipermarketben és diszkontban - hangsúlyozta Szalóky Tóth Judit, a cég igazgatója.
A vásárlók a kétezer-ötszáz négyzetméter feletti üzletekbe vándorolnak, főleg a bő választék, az alacsony árak és az akciók miatt: 17-ről 26 százalékra nőtt a hipermarketek élelmiszer-forgalma három év alatt. A nagy áruházláncok szinte valamennyi üzlet forgalmát visszafogták. Szerencsés kivételnek számítanak azok az 51-200 négyzetméter közötti, szintén kicsinek számító, többnyire a vásárlóközönség lakóhelyének közelében levő boltok, amelyek meg tudták őrizni 21 százalékos piaci részesedésüket. Tavaly már 6936 - a három évvel korábbinál 11 százalékkal több - üzlet tartozott ebbe a kategóriába. Ezekhez tehát nem lettek hűtlenek a vásárlók, változatlan a piaci részesedésük, ez azonban azt jelenti, hogy az üzletek számának növekedésével visszaesett az egy boltra jutó forgalom.
{p}
- Mit hoz a jövő?
- A vásárlási szokások változásának hatására folytatódik a kiskereskedelem koncentrálódása, aminek a hipermarket és a diszkont a motorja újabb üzletek nyitásával - állapította meg a piackutató szakember. - A két modern bolttípus terjeszkedését könnyíti, hogy még mindig elaprózott a hazai bolthálózat, mivel az élelmiszert árusító boltok 93 százalékának eladótere kisebb kétszáz négyzetméternél. A kisméretű üzleteket azonban viszonylag magas költséggel lehet fenntartani, ami aztán visszatükröződik az árakban is. Ennek ellenére megmarad a kis boltok létjogosultsága, mert a lakóhely közelében könnyen elérhetők, választékukat és szolgáltatásukat pedig rugalmasan alakíthatják a vevők igényéhez. A kényelem, a színvonalas kiszolgálás a kereskedelemben olyan hozzáadott érték, amit a hazai vevők egyre nagyobb része hajlandó és képes is megfizetni.
Mivel Európában nagyon eltérőek a vásárlói szokások, a piackutató szerint ma még nehezen jelezhető előre, hol van az a határ, amikor megáll a kis boltok fogyatkozása. Az olaszok, a görögök és a spanyolok például előszeretettel vásárolnak pici boltokban, míg Franciaországban, Belgiumban, Norvégiában többnyire a nagy eladóterekben költenek szívesen a vevők, és háttérbe szorítják a kis üzleteket.  Magyarországon a kétszáz négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok piaci részaránya 38 százalék, meghaladja valamennyi korábbi uniós tagország átlagát (az olaszoknál 36, a görögöknél 33, a spanyoloknál 29, az osztrákoknál 27, a németeknél húsz, a belgáknál kilenc, a franciáknál négy százalék).
A hazai 38 százalékos piaci részarány alakulása - csökkenésének alsó határa - a szakember szerint attól függ, hogy a magyar tulajdonban lévő beszerzési társulások, illetve üzletláncok, egyebek mellett a CBA, a Coop, a Honiker és a Reál mennyire tudja magához kötni a vevőket. Felhívta a figyelmet a kereskedelem további koncentrációjában rejlő tartalékokra is: itthon egymillió lakosra nyolc hipermarket jut, míg Csehország 16-tal már meghaladta a nyugat-európai átlagot (ott 15 jut egymillió lakosra), és Szlovákia is elkerült bennünket a tízes mutatóval. Az új közép-európai uniós tagországok közül egyedül Lengyelországban alacsonyabb az arány, mivel ott csupán öt hipermarket jut egymillió lakosra.