Egy lépéssel a bűnözők előtt

A napokban került rendőrkézre az a gyilkos, aki egy éjjeliőrt késelt meg. A hír önmagában nem számít különlegességnek, hiszen az efféle gyilkosságok - sajnos - eléggé gyakoriak. Az ügy akkor válik érdekesebbé, ha tudjuk, hogy az eset több évvel ezelőtt történt. A nyomokat annak idején rögzítették, feldolgozták, s vártak. Reménykedve, hogy a halálos sérülések okozója előbb-utóbb megkerül.
Az esetet Egyed Balázs biológus, a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet DNS-részlegének szakértője meséli. S mindjárt beavat egy másik sikerükbe is: Tatabánya külterületén idős hölgyet találtak holtan. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy gyilkosság áldozata, és mielőtt megölték, meg is erőszakolták. A rendőrség egymás után állította elő a gyanúsítottakat, ám valamennyiről kiderült, hogy ártatlan. Végül a negyvennyolcadiknak (!) a DNS-mintája egyezett meg annak a spermiumnak a DNS-mintázatával, amelyet az áldozat hüvelykenetében találtak. A gyilkos megtört, beismerte tettét.
Az eset tíz éve történt, szenzáció volt. Magyarországon az első olyan ügyek közé tartozott, amelyben a DNS-vizsgálat eredményre vezetett - alig néhány évvel azután, hogy a világon először alkalmazták Angliában. A szigetországban sorozatgyilkost kerestek, mindhiába.
A gyilkos egymás után szedte áldozatait, valamennyit meg is erőszakolta. Ekkor állt elő Alec Jeffreys biológus avval az ötlettel, hogy minden gyanúsított DNS-ét hasonlítsák össze a hüvelykenetben talált spermiummaradványokéval. Az ötlet helyesnek bizonyult, a gyilkosra rábizonyították tetteit, a bűnüldözésben pedig polgárjogot nyert a DNS-vizsgálat. Alec Jeffreys azóta a Sir előnevet is használhatja...
{p}
Nemi erőszak esetében tehát, vagy ha a gyilkos és az áldozat fizikai kapcsolatba kerültek egymással, magyarán dulakodtak, viszonylag könnyű DNS-mintát találni. S ha egyik körülmény sem áll fenn? DNS-minta általában akkor is marad - csupán meg kell találni. A tettes ugyanis igyekszik mielőbb ruhát váltani, és ha arra rálelnek, megint csak nyert ügye van a nyomozónak. Elég egy hajszál, egy izzadságcsepp vagy egy hámdarabka. Az pedig folyamatosan válik le a bőrünkről, mindenki ruházatán megtalálható. Megtalálható - de persze igen kis mértékben. Ám ma már ez sem gond: a DNS sokszorozható, s ezáltal értékelhetővé válik a nyom. Az eljárás kidolgozása a tudományos világban szintén nagy felfedezés volt, jutalma Nobel-díj lett.
Ez a módszer nemcsak a bűnözők kézre kerítésében fontos, az alaptalan vádak alól való felmentésnek is perdöntő érve lehet. Kiderült például, hogy a nemi erőszakkal vádoltak harmada ártatlan, a sértettek ilyen arányban tévednek a szembesítéskor. Az ismertetett eljárás viszont tévedhetetlen, legalábbis jogi értelemben.
A DNS-vizsgálat ma már a legkorszerűbb felderítési módszerré küzdötte föl magát - ám még korántsem ért karrierjének a csúcsára. Időben ugyanis egyre távolabbi esetek felderítésében is szerepet játszhat. Ma már gyakorlatilag bármilyen régen elhunyt személy DNS-vizsgálatára lehetőség adódik, s ennek nemcsak a bűnüldözésben, hanem például a régészetben, történetírásban, az embertanban is óriási a szerepe.
Visszatérve a kriminalisztikára, a lehetőségek itt is óriásiak. Elég a bűnelkövetés során talált DNS-mintát a számítógépes rendszerbe juttatni, azt ott végigfuttatni, s ha az elkövetőnek volt már dolga a rendőrséggel, vagyis az adatait rögzítették, ezt azonnal jelzi a program, épp csak meg kell találni a gazdáját.
Ez így volna logikus, ám mégsem így történik. Nem, nem a munkatársak elszántságából van hiány, hanem a korszerű számítógépekből, amelyekbe az adatokat be lehetne táplálni. Nincs rá pénz, mint ahogy nincs az elegendő mennyiségű vegyszerre sem. A legutóbbi évben ilyesmire például százötvenmillió forintot szerettek volna költeni - megkapták rá a tizedét. Így állhat elő az a képtelen helyzet, hogy csak a legsúlyosabb esetekben, például a gyermekgyilkosságok vagy a külföldiek ellen elkövetett emberölések felderítését segíthetik a szakértelmükkel.
S még valami, amiben a magyarországi szemléletnek változnia kellene, állítja a szakértő. Külföldön, ha egy bűneset a hatóság tudomására jut, a járőr kimegy, körbekeríti a területet, és biztosítja a helyszínelő megérkezéséig. A helyszínelő pedig az egyetlen személy, aki jogosult annak eldöntésére, hogy ki léphet a bűncselekmény helyszínére, ki nem. Természetesen különböző nyomszakértők jöhetnek számításba, senki más, beleértve a legmagasabb közjogi méltóságokat is. Nálunk a helyzet nem ilyen kedvező: ha egy bűnténynek politikai hozadéka lehet, mindenki rohan a helyszínre - és teszi tönkre a nyomokat, nehezítve a szakértők munkáját.
Az említett gondok azért is sajnálatosak, mert a DNS-vizsgálat lehetősége új korszakot nyitott a bűnüldözésben. Egyed Balázs szerint a szakértők azóta végre egy lépéssel az elkövetők előtt járnak.