Friss áruval Európába

Ez az ágazat a kertészeti termelés hetven százalékát adja háromszázmilliárd forint értékben: százezer hektáron folyik zöldség-, hetvenezer hektáron gyümölcstermesztés, ami 120-150 ezer családnak ad megélhetést. Lehetőségeinkből adódóan a mediterrán és déli zöldség-gyümölcs kivételével szinte mindent meg tudunk termelni, de nem biztos, hogy éppen minden fajtájukkal érdemes egyforma lendülettel foglalkoznunk. Szakemberek szerint az úgynevezett réspiacok hozhatnak jó üzletet: el kell érnünk, hogy egy adott helyre megfelelő időszakban kellő mennyiséget, jó minőségben tudjunk szállítani. Tehát nem olyankor kell termékeinket rázúdítani a piacra, amikor a mediterrán országokból is ömlik az áru. Érdemes figyelni, hogy a mediterrán éghajlat alatt mikor, mit nem tudnak előállítani, hiszen annak termesztése kifizetődő lehet nálunk.
Az idei földieperszezonban például szembeszökő volt az árkülönbség: a szabadföldi spanyol eper körülbelül feleannyiba került, mint a fóliás magyar szamóca. Árban tehát verhetők, de ízben verhetetlenek vagyunk. Igaz ez más fajta gyümölcsökre is. A szamócánál maradva, a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet főtitkárának, Lux Róbertnek meggyőződése, hogy a magyar szamócának nagyon is van helye Európában.
- Nem primőrtermelő ország vagyunk - emlékeztetett a főtitkár -, a koraiság nem lehet célja a hazai termelőnek, mert az árversenyben alulmarad az importtal szemben, a szabad földi termesztés azonban hozhat sikereket. A friss zöldségre-gyümölcsre szerte Európában van kereslet. Mivel a feldolgozóipari háttér árképzése átalakult, vagyis a legalacsonyabb késztermék árához viszonyított nyersanyagár a mérvadó, a friss, első osztályú, becsomagolt, tehát minőségi áru előállítása hozhat eredményt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az uniós tagországok többsége nem önellátó zöldségből-gyümölcsből, ezért nyitni kell feléjük.