Két jó barát emlékműve

Érzelmekre sokszor nehéz észérveket találni, ám ha kissé megkapirgáljuk a két nép történelmét, bőven találunk okokat a rokonszenvre. Léphetünk vissza akár ezer évet is, egészen Árpád-házi királyainkig. Szent László édesanyja például a lengyel Miesko fejedelem lánya volt, Richeza. Ne feledkezzünk meg közös királyainkról - Nagy Lajos, Báthory István - vagy Sobieski János lengyel uralkodóról sem, aki a szétszakadt ország török alóli felszabadításában vállalt komoly szerepet. S a sort hosszan folytathatnám a '48-as szabadságharc legendás hősein keresztül egészen szinte napjainkig, de legalábbis a második világháborúig, amikor több mint százezer lengyel lelt menedékre hazánkban.
A rokonszenv igazi gyökere az, hogy a két nép egymás köreit nemigen sértette. Az érdekellentétek mifelénk inkább kelet-nyugati irányúak - lásd: népvándorlás -, mint észak-déliek. S valóban, Mátyás és Kázmér királyt kivéve komoly háborúskodás a két nép között sohasem tört ki.
A két nép tehát barátságot érez egymás iránt - bár az érzés a lengyelekben mintha az utóbbi időben erősebb volna -, s ez Győrben hamarosan szobor formájában testet is fog ölteni. A helyi lengyel kisebbségi önkormányzat, élén Kollár János elnökkel, a közös múltra utaló emlékhelyeket az évek során rendbe hozta. Tavaly került sor a katonai temetőre, amelyben 46 lengyel nyugszik. Ekkor vetődött fel az ötlet, hogy szobrot kellene állítani.
A gondolatsor vége: Tóth Dávid szobrászművészt két egybefonódó tölgyfát ábrázoló mű megalkotásával bízták meg. A szimbólum egy XIX. századi lengyel költőtől, Stanislaw Worceltől ered: "Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele."
A több mint három méter magas és széles, süttői kvarchomokkőből készülő alkotás avatását októberre tervezik - természetesen a város Bem terén. Hogy az időpontot tartani tudják-e, az nagymértékben függ attól, sikerül-e addigra közadakozásból összegyűjteni 12 millió forintnyi adományt. A pénz fele már megérkezett a Pilsudski Lengyel-Magyar Történelmi Társaság számlájára, a másik felét ezután várják azoktól, akik indíttatást éreznek az adakozásra. A számlaszám: 58600283-11131487.