Kiadó falvak

Nagynyárád szép fekvésű település, bár egyesek szerint a Jóisten háta mögött, Baranya déli peremén található. Virágos porták, széles, rendezett közterületek, takaros házak árulkodnak rendszerető, többségükben sváb gyökerű lakóiról. A Muskátlis ház felé veszem az utam. Az irány eltéveszthetetlen, és nemcsak a jól tervezett települési táblarendszer miatt: muskátlitenger és leanderrengeteg jelzi, jó helyen járok.
- A vendégeknek fontos a kellemes környezet - magyarázza tízévnyi tapasztalatával házigazdám, Zsifkovics Józsefné falusi vendéglátó, vagy ahogy szakmai berkekben emlegetik: "a Gizi". Úgy véli, legyen nyárson sütési, grillezési lehetőség, lehessen az udvarban mozogni, vagy, ha úgy tetszik, pihenni, napozni.
A vendégek igényei megnőttek. Kiadó szoba ma már fabatkát sem ér. Falusi vendéglátásba csak akkor kezdjen valaki, ha biztosítani tudja legalább a külön lakrészt, még jobb, ha az önálló házat. Közös fürdőszobáról pedig szó sem lehet.
- De ma már nem elég a szállásra koncentrálni, valami többletet is kell biztosítani - folytatja Gizi. - Nekünk van saját szőlőnk, borunk, pincénk, ahova el tudjuk vinni a vendégeket. A kézművességben is otthon vagyok, igény szerint együtt alkotunk, és mindig meglepem őket valami saját készítésű búcsúajándékkal is.
{p}
A legtöbb vendéget a hasán keresztül lehet megfogni. Egy falusi vendégfogadónak a bolti szalámi és lekvár majdhogynem tilalmi listás termék, és az se baj, ha a házi kolbász mellé a zöldséget frissen, a vendég szeme előtt hozza be a kertből.
- Az én specialitásaim a hagyományos nagynyárádi ételek, különösen a Kraut und kakene Knedl (káposztás gombóc). Szívesen készítek rétest, meg is mutatom, hogy kell húzni a tésztát, keverni a tölteléket. A lángosesteket egyenesen imádják.
Szép élet ez, gondolhatja a kívülálló, de Gizi azt is elárulja, néha teher a vendég. Volt, amikor április végétől november elejéig csupán egyetlen éjszaka volt szabad mind a nyolc ágy.
- Ezt csak akkor lehet csinálni, ha az egész család akarja. Szerencsém van, a férjemre mindenben számíthatok. Mikor főállásban dolgoztam, ő volt a vendégekkel, főzött rájuk, kísérgette őket. Bár a takarítás akkor is rám maradt - kacsint.
Nagynyárádon ma már tizenkét család foglalkozik vendégfogadással, együtt összesen hatvanöt férőhelyet tudnak biztosítani. Az egykor az elöregedés és elnéptelenedés lejtőjén megindult települést ma egyre többen választják lakhelyül. Tizenöt család - svájci, német, angol meg egy budapesti - vásárolt ingatlant. Olyanok, akik először csak turistaként jártak Nagynyárádon.
- A romantikus idők elmúltak, de azért a falusi turizmus jótékony hatásának illúziója még tovább él - mondja Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke, majd így folytatja: - Tudomásul kell venni, hogy a turizmus szelektáló tevékenység: a vendég éppen nem oda megy, ahol a legnagyobb szükség lenne a bevételekre, és a vállalkozást sem azok tudják elindítani, akiknek legjobban kellene.
Ahol viszont adottak vagy megvalósulnak az alapfeltételek: kulturált települési környezet, jó közlekedési viszonyok, netán akad a közelben nemzeti park vagy védett terület, neves borvidék, élményfürdő, tó- vagy folyópart, ismert nagyváros, ott a vendégforgalom könnyen felvirágozhat.
{p}
- Hazánkban a falusi turizmus sikertörténet - folytatja a szakember, aki a kilencvenes évekbeli kezdetektől végigkísérte a folyamatot. Eleinte óriási gond volt, hogy nincs vendég. Napjainkban már ezért nem fáj a fejük. A kínálat mellett kiépült az országos intézményrendszer, megfelelő forrásaink vannak reklámra. Aki minőségi szolgáltatást ajánl, annak nincsenek vendégforgalmi nehézségei. S az ózonréteg vékonyodása miatti félelmében sok ember nem nyaral vízparton, inkább választja a falusi turizmust.
A falusi vendéglátást többnyire jövedelemkiegészítő tevékenységként végzik. Nem kell hozzá vállalkozás, és magánszemélyek évi nyolcszázezer forint bevételig adómentességet élveznek. Akad, aki időközben főállású vendéglátó lett.
- Egy családot általában egy panzió méretű kapacitás tud eltartani - állítja Szabó Géza.
A beruházóknak azonban nincs könnyű dolguk, pénzbeli segítség nem sok akad, a tevékenységet jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Terven belül semmilyen forrás nem támogatja.
- Az idén az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében ígért hatmilliárd forintos támogatást március 16-án felfüggesztették, így maradt a csekély magánerő - mondja az alelnök. Aki viszont időben lépett, ma már arathatja a babérokat. A sikerekkel pedig nemcsak ő, de egész települése jól jár.
- Aki meg tud felelni a turizmus kihívásainak, az másképp éli az életét: másképp néz ki a portája, mást vár az önkormányzattól, más érték neki egy helyi fesztivál, egy rendezvény. Ahol a közös érdekek körül kialakul egy ilyen csoportosulás, ott hamarosan kivirul a környezet is - biztat bennünket a szakember.
Eszembe jut Villány, a tizenöt éve még szürke, álmos kis település. Látom mai arcát, gyönyörű pincesorát, vendégekkel teli utcáit, ápolt környezetét. És látom a hasonló utat bejárt Hosszúhetényt, Csertőt, Dunaszekcsőt, Kárászt. Bár sorolhatnám még oldalakon keresztül a jó példákat! De nemcsak a hely véges...

Egy kis statisztika
Baranya megye az ország falusi turizmusának egyik fellegvára. A Központi Statisztikai Hivatal 2003. évi adatai szerint a megyében 242 falusi vendéglátó tevékenykedett, összesen 1375 szállásférőhelyet működtetve. A szálláshelyek forgalmának 80 százalékát a belföldi vendégek adták, a megyében megszálló 7538 vendég összesen 26 088 vendégéjszakát töltött Baranya településein. A szálláshelyek árai jelenleg fejenként és éjszakánként 2200 forint körül mozognak, reggelivel együtt.