Pék, aki megemlegeti a fehér port

Az ügyésszel szemben tizenhárom ügyvéd ül. A bíróval szemben tizenhárom vádlott. Egy lány és tizenkét fiú. Éppen nagykorúak. Kábítószer-fogyasztással és droggal való kereskedéssel vádolják őket.

Hazai életAlberti Ágnes2005. 07. 15. péntek2005. 07. 15.
Pék, aki megemlegeti a fehér port

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság nagytermében érezhető a feszültség. Évek alatt felhalmozódott indulatok, félelmek, remények táplálják. A vádlottak közül négyen két évet töltöttek előzetes letartóztatásban. Őket rendőrök vezetik be megbilincselve, láncon. A vonatkozó törvények szerint 5-15 év fegyház vagy akár életfogytiglan is lehet a büntetésük. Attól függ, mit tettek és mit lát bizonyítottnak a bíróság. És attól is, hogy nagykorúak voltak-e a bűncselekmények elkövetésének idején. A hallgatóság soraiban rokonok, közeli ismerősök. Szülők is, testvérek is. A bíró egyenként szólítja a vádlottakat.
Egyikük - a Pék becenevű - fáradt, és talán ezért szétszórt. Azt mondja, csak egy órát aludt az éjjel, mert dolgozott.  Nemcsak a beceneve, a foglalkozása is pék. Bűnösnek vallja magát. "Futárszolgálatot" teljesített, Attilának, az elsőrendű vádlottnak ő hordta a kábítószert a másodrendű vádlottól, Janitól. Két-három hónapon át, hetente többször. Ecstasyt, speedet, füvet, azaz marihuanát. Akkoriban Budapesten élt. Egyszer dorogi ismerősei - Norberték - ezerötszáz darab ecstasyt rendeltek tőlük, 450 ezer forintot adtak érte. Nem kapták meg a kívánt menynyiségű "anyagot", csak ötszázat küldött a főnök. Ebből még ő is "lenyúlt" valamennyit. A kérdésre, hogy hogyan kezdett drogozni, azt feleli: ugyanúgy, mint mások. Egy szál füves cigivel indított - aztán kipróbálta a többit is. Előfordult, hogy az egész fizetését kábítószerre költötte. Nem volt tizennyolc éves, amikor már maga is árusította a szert a diszkókban. Azt mondja, akik drogra vágytak, látták rajta, tőle megkaphatják. Volt, hogy a fehér por formában forgalomba hozott speedet "felütötték", azaz szőlőcukrot vagy koffeinport kevertek bele. Így több lett a szer, nagyobb a haszon. Már megbánta, hogy részt vett ebben az egészben. Önként adta fel magát a rendőrségen, őszinte, feltáró jellegű, saját magára nézve is terhelő vallomást tett.
{p}
Norbert jól emlékszik a Pékkel kötött üzletre. Persze nem pontosan ugyanúgy, mint a cimborája. Azt mondja, akkoriban nagy fogyasztó volt, örült, hogy viszonylag olcsón juthat nagy mennyiségű "eki"-hez, de becsapták. Többszörösen is. Nem elég, hogy kevesebb volt az áru a megbeszéltnél, a minősége sem volt megfelelő. Négy-öt ismerősével együtt vásároltak, terjeszteni nem akarták a szert. Kizárólag saját maguknak szánták az ezerötszáz darabot. Azt a négyszázat, amit végül is kaptak a 450 ezer forintjukért, két hónap alatt megették. Azt mondja, ez tragikus, de igaz... Ő maga négyet-ötöt is fogyasztott naponta. Ma már tiszta, orvosi segítséggel sikerült leszoknia.
Jani letartóztatásáig az egyik jó nevű budapesti egyetemen tanult. Választékosan fogalmaz. Elmondja, hogy rettenetesen megijedt, amikor fekete maszkos, géppisztolyos kommandósok elfogták. Az ő fejére is csuklyát húztak, úgy vitték magukkal. Fogalma sem volt, hová. Letartóztatása előtt két-három évvel kezdett drogozni. Marihuánát szívott. Először egy grammot egy héten. Azután már naponta volt szüksége ennyire. Ő is kipróbált persze mást is. Azt állítja, annyit és azért árult, hogy a bevételből saját drogszükségletét fedezni tudja. Egyedül is, baráti körben is fogyasztott. Sosem gondolt rá, hogy, amit tesz, bűncselekmény. "Üzlettársai" másként emlékeznek az eladott mennyiségekre, mint ő. Sőt, ő maga is nagyságrendekkel többet ismert be a rendőrségi és ügyészségi kihallgatásokon, mint a bíróság előtt. Miért vallott akkor úgy, most meg így? Erre nincs magyarázat. Pedig jó lenne, ha lenne, mert az eladott drog mennyisége "perdöntő" adat: emelheti vagy csökkentheti a fegyházban töltendő évek számát.
Egy másik vádlott 15-16 éves korában bulikon került kapcsolatba a kábítószerrel. Utoljára az elfogása előtt pár órával fogyasztott marihuánát. Addig pedig hosszú ideig mindennap. Bent a fogdában elvonási tünetekkel kellett megküzdenie. Izzadt, remegett...
A következőtől megkérdezi a bíró: mennyire szervezett, alá-fölé rendelt a hálózat? Mennyire pontos és szigorú az elszámolás? A fiatalember nem érti a kérdést. Megmagyarázza. Aztán csak annyit mond: "Félni kell..." A "felső kapcsolatról" a bíróság előtt nem akar tudni egyikük sem.
{p}
A nap végén az előzetes letartóztatásban lévő négy fiatal közül hármat kérésükre a bíró szabadlábra helyezett. Hátravannak még vallomások, tanúkihallgatások és az igazságügyi szakértők meghallgatása. Az ítéletre néhány hónapot várni kell.
Egy nappal a bírósági tárgyalás után tartották Tatabányán a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Komárom-Esztergom megyei konferenciáját. A térség drogfogyasztás szempontjából  az országos "élmezőnyhöz" tartozik.
A tanácskozás szakmai elnöke, Lászlóné Szabó Hajnalka pszichológus lapunknak elmondta, hogy egy néhány hónappal ezelőtti helyi szociológiai kutatás során csaknem ezerötszáz tatabányai általános és középiskolás fiatalt kérdeztek meg - sok más egyéb mellett - a kábítószerekkel kapcsolatos ismereteiről, szokásairól. A felmérés adatai szerint a legtöbben a szakiskolákban használnak kábítószert rendszeresen (négyszázaléknyian) vagy ritkán (kilencszázaléknyian), az ebben az iskolatípusban tanuló gyerekek 18 százaléka egyszer már kipróbálta valamelyiket. A 2000-ben megkérdezettek 15, a 2005-ben megkérdezetteknek pedig már 24 százalékuk fogyasztott legalább egyszer "anyagot". A hivatalos statisztikák szerint ma Magyarországon mintegy hatszázezer drogfogyasztóval kell számolnunk.
- Valójában többen vannak - magyarázza a pszichológus. - Miért nyúlnak droghoz a fiatalok? Például kíváncsiságból, kalandvágyból. Lényeges a kortárs csoport nyomása: "Csak akkor tartozol hozzánk, ha te is..." Nem számolnak azzal, milyen gyorsan kialakul a kábítószertől való lelki és fizikai függés. Ha pedig kialakult, pénzt kell szerezni rá mindenáron. A jó anyagi körülmények között élők és a hátrányos helyzetűek egyaránt veszélyben vannak. Ahhoz, hogy képesek legyünk megóvni a lányainkat és fiainkat, kisgyermekkoruktól kezdve érzelmi biztonságot kell nyújtanunk számukra. Leginkább a 14-23 éves korosztály tagjai nem találják helyüket a világban. Segíti a drog felé való sodródást az unalom. Nincsenek elfoglaltságot adó gyermek- és ifjúsági szervezetek.
A témával foglalkozó szakemberek szerint nem jellemző, hogy az iskolák környékén folyamatosan dílerek kínálnák az árujukat, mégsem különösebb kihívás kábítószert vásárolni. Valaki - kísérletképpen - teljesen idegenként betért egy oktatási intézménybe, és mindössze hét (!) percre volt szüksége ahhoz, hogy droghoz jusson. Amíg ez így van, nem érezhetjük a gyerekeinket biztonságban. Félni kell...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek