Selyemút Záhonyon át

Az eltelt másfél évtizedben nagyot fordult megint a világ, a Csendes-óceántól Európa belsejéig futó útvonal szerepe újból felértékelődött. Jelzi ezt az a minapi, Záhonyban megtartott konferencia is, melyen a magyar, olasz, orosz, ukrán, portugál, szlovén érdeklődők mellett kínai, japán, koreai szakemberek is részt vettek. Ennek az a magyarázata, hogy a Távol-Keletről származó árucikkeket egyre sűrűbben a transzszibériai vasúton hozzák Európába, s a Dél-Európába irányuló forgalom legkézenfekvőbb elosztó központja Záhony lehetne. A selyemút újraélesztésétől, melyre az Európai Unió is jelentős összegeket hajlandó fordítani, a szakemberek az V. európai korridor, azaz a Lisszabon-Trieszt-Záhony-Moszkva-Jekatyinburg közlekedési folyosó forgalmának megélénkítését és a Záhony-Csap logisztikai központ nemzetközi árufuvarozásban betöltött szerepének javítását várják.
A már-már feledésre ítélt vasúti központ újraélesztésén nagyot lendíthet a magyar, illetve ukrán kormány napokban meghozott döntése is, mellyel módosították az M3-as autópálya országhatár menti nyomvonalát. Az eredeti elképzelés szerint a mi autópályánk meg az ukránoké Barabás-Mezőkaszony környékén találkozott volna. A mostani megállapodás szerint Vásárosnaménynál az M3-as két ágra bomlik majd. Az egyik megy Barabás felé, az eredeti terv szerint, a másik ág viszont Záhonynak fordul, s odaát mindkét helyen rácsatlakoztatják a majdan Ukrajna belsejébe tartó pályát, így Záhony nemcsak fontos vasúti, de közúti csomópont is lehet.