Adók-kapók, számolgatók

A mondás szerint minden attól függ, honnan nézzük. A kormány beterjesztett adótörvény-javaslata szerint ötvenezer forinttal, tehát évi 1,55 millió forintra nő az úgynevezett sávhatár: addig csak a bruttó jövedelem 18 százalékát kell befizetni az államnak, efelett az adókulcs az eddigi 38 százalékról 36-ra csökken. (A kormány tovább csökkentené a személyi jövedelemadót, erre 2010-ig terjesztett elő programot. Az évtized végén az szja alsó kulcsához tartozó jövedelem a 2006. évi 1,55 millió forint helyett hárommillió lesz.) A pénzügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az APEH-nak bevallott jövedelmek alapján 2006-ban az adóköteles átlagkeresetek az alsó kulcs szerint adóznak. Az úgynevezett adóköteles átlagkereset ugyanis tavaly éves szinten 1363000 - havi 113583 - forint volt. A módosítás viszont havi 129 ezer forintot "enged be" a kedvezményes sávba, a 63 ezer forintos, vagyis évi 756 ezer forintos minimálbér adómentes lesz. Az szja csökkentése a PM számításai szerint átlagosan havi 3600 forinttal növeli a nettó kereseteket.
Kevesebb adót írhatunk le viszont kedvezményként: az egy- és kétgyermekes családok nem vehetnek igénybe semmilyen csökkentési tételt. Ugyanakkor a három vagy annál több gyermeket nevelő szülők leírási lehetősége havi négyezer forintra nő a jelenlegi háromezer forintról. Változik a sulinetes szja-kedvezmény is januártól - pontosabban az, hogy milyen termékekre lehet igénybe venni. A lényeg az, hogy a jövőben nem lehet ötvenszázalékos adókedvezménnyel digitális videokamerát vásárolni.
Külön és fontos, várhatóan sok vitára okot adó tétel lesz az úgynevezett luxusadó bevezetése. Eszerint minden olyan ingatlan után, amelynek értéke meghaladja a százmillió forintot, a határ feletti vagyonérték fél százalékát kell majd befizetni az adóhatóságnak évente. Egyszerűbben: ha van egy százötvenmilliós házam, akkor ötvenmillió fél százalékát, tehát kétszázötvenezer forintot kell majd befizetnem. Hogy pontosan melyik ingatlan mennyit is ér? Erre külön értékelési módszertan készül, amit törvényben rögzítenek, s ebben közlik - megyénként és településtípusonként - az egyes lakóingatlan-fajtákra vonatkozó értékhatárokat és az egyes ingatlanok értékét befolyásoló korrekciós tényezőket is. Lapunk kérdésére egyébként az egyik nagy ingatlanforgalmazó cég szakértője úgy nyilatkozott, hogy "ez ügyben ingatag talajra tévedt a kormány".
{p}
Sok kis- és középvállalkozónak kedvezhet, hogy a társasági adó ötmillió forintos adóalapig 16 helyett tíz százalék lesz. Ez a maximális, ötmillió forintos adóalap esetén 300 000 forintnyi adó megtakarításával egyenlő. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű: az igénybevétel feltétele ugyanis, hogy az alkalmazottak mindegyikét legalább a minimálbér kétszeresén (ez jövőre a tervek szerint minimum kétszer 63 000, vagyis 126 000 forint lesz) kell foglalkoztatni, illetve befizetni az így kalkulálandó járulékot. Igaz viszont, hogy januártól a helyi iparűzési adó teljes összegét leírhatják a társasági adóból.
A június végén bejelentett módon, 25-ről 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó - a törvény szerint már ez év október elsejétől. Az adóváltoztatást azonban két termék (benzin, dízelolaj) kivételével csak január 1-jétől vezetik be, míg egyes termékeknél a jövedéki adó emelésével kompenzálják.
Lényegében a bor kivételével (amelynek jövedéki adója megszűnik) minden jövedékiadó-köteles termék adója az áfacsökkenéssel megegyező mértékben nő. Ismét üt egyet az állam a dohányosokon, ugyanis a dohánytermékek jövedéki adója ennél is nagyobb mértékben emelkedik: a cigaretták adótartalmát hét és fél százalékkal emelik, ami "természetesen" további drágulást okoz majd. A pipadohányok jövedéki adója az áfakompenzáláson felül négy százalékkal nő.
A sajtó- és a művészvilág munkatársai számára kidolgozott új adó, az ekho tervei ismét változtak - derült ki Veres János pénzügyminiszternek a közszolgálati televízióban adott interjújából. Most újra ott tartunk, legalább egy minimálbéres munkaviszony kell ahhoz, hogy valaki az ekhót válassza, ugyanakkor mégsem zárnák ki az ekhós körből az evásokat. Az ekhót a legújabb tervek szerint 25 szakmára terjesztenék ki. A lényeg: az érintett szakmák képviselői az ekho szerint elszámolt jövedelmük után 15, a kifizetők pedig húszszázaléknyi adót, illetve járulékot fizetnek (egy tételben).
A társadalombiztosítási járulék fizetésében egyetlen változás lesz jövőre: 2006 novemberében megszűnik az idén novemberben 3450 forintról 1950 forintra csökkenő tételes egészségügyi hozzájárulás. Az eho megszüntetésével a kormány számításai szerint 65 milliárd forintot spórolnak meg a vállalkozások.

Mi micsoda?
áfa: általános forgalmi adó
tánya: társasági nyereségadó
eva: egyszerűsített vállalkozási adó
ekho: egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
eho: egészségügyi hozzájárulás
szja: személyi jövedelemadó