Csak úgy, mint Csányiék...

Az egymilliárd forint sok ember álma, az ötöslottó heteken át halmozódó nyereménye, mégsem elég arra, hogy az alapítványban foglalt jó szándékot az egész országra kiterjessze. Csányi Sándor természetesen követőkre vár. Mindenesetre a kuratórium kezdetnek két térségben, a Jászságban és Somogyban, Nagybajom közeli településeken kiválaszt tíz-tíz hátrányos helyzetű, tehetséges gyermeket, akiknek segít abban, hogy tehetségüket kibontakoztassák - azaz anyagi biztonságot garantálnak számukra iskolás koruk végéig.
Mi a program lényege? Erről a minap Jászapátiban tartottak tájékoztatót. Közösségi házak létrehozása, ahol nemcsak a "kiválasztottak", hanem mások is haszonnal tölthetik szabad idejüket. Számítógépes rendszer kiépítését tervezik, melyhez jelszóval csatlakozhatnak a kuratórium munkatársai és a gyerekek. A működtetést mentorok végzik, az ő kiválasztásuk folyamatban van (a Jászságban például Deák Péter pedagógus a megbízott).
Jászapátiban a minap iskolaigazgatók, polgármesterek gyűltek össze. A közös gondolkodás számos ötletet sugallt a kuratórium tagjainak is. A gyakorló szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a tehetséggondozásra szánt pénz ne legyen valamiféle extra családi pótlék, mert ebben az esetben nem biztos, hogy a gyermek lenne a kedvezményezett. Semmiképp ne vállaljon olyan teendőket az alapítvány, amilyenekre oktatási intézményekben valamilyen rendszert tart fenn az állam. A kezdeményezés egyébként szemmel láthatóan felvillanyozott minden érintettet. Most már az lenne a jó, ha azok, akik megtehetik, követnék Csányi Sándor példáját. Az alapítónak egyébként meggyőződése: az anyagi jólét, az ismertség arra kötelezi az embert, hogy segítsen másokon. Aztán, ha sokan gondolják így, talán az az óhaj is megvalósul, hogy egyetlen gyerek se éhezzen Magyarországon, és mostoha sorsa miatt senki ne kallódjon el, aki tehetséges.