Nyírmártonfalvi rontom-bontom

Bizalmatlanná váltak a faluban élők az augusztus 14-i népszavazást követő rendőrségi kihallgatások miatt. A valamivel több mint kétezer lelket számláló hajdú-bihari falu polgármesteri hivatalának házasságkötő terme nemrégiben valódi kihallgatószobává alakult át. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálótisztjei azért idéztek be négy nap alatt több mint százötven helybelit, hogy kiderítsék, valóban ők, s valóban szabad akaratukból írták-e alá a közeljövőben épülő új polgármesteri hivatal helyszínével összefüggő népszavazási kezdeményezést. A vizsgálat alapjául szolgáló támogatószelvényeken egyébként összesen 508 aláírás szerepelt, a népszavazáson viszont csak 387 lakos vett részt, s közülük 340-en gondolták úgy, hogy a képviselő-testület által kiválasztottól eltérő helyszínen látnák szívesen az új hivatalt. Az alacsony részvétel miatt azonban a népszavazást érvénytelennek nyilvánították, ezt követően pedig minden ezzel kapcsolatos fellebbezést elutasítottak a hatóságok.
Egy, a neve elhallgatását kérő idős asszony, aki maga is jelen volt az augusztus 14-i eseményen, elpanaszolta, hogy a rendőrségi idézésen nem szerepelt például az, miért is kell megjelenniük a kihallgatáson, s az sem, ki a feljelentőjük, és kinek állt útjában az aláírás-gyűjtési akció. A néni úgy véli, mivel a rendőrségi értesítőt már a népszavazás előtt kézhez kapták az érintettek, sokan közülük el sem mertek menni a voksolásra. Féltek a következményektől. Attól például, hogy ha kiderül, kik is azok, akik nem értenek egyet a képviselők többségi akaratával, mármint azzal, hogy az új létesítmény a jelenlegi polgármesteri hivatal helyére épüljön, akkor megvonják tőlük a szociális juttatásokat, s megbélyegzett személyek lesznek a faluban.
Kiss Imre viszont - nevezzük így másik megszólalónkat - úgy látja, az egész népszavazási hercehurca a jelenlegi polgármester, Antal Gábor ellen irányul, aki 33 esztendeje irányítja a hátrányos helyzetű, forráshiánnyal küszködő települést.
A rendőrségi vizsgálódásról az őstermelő nem sok információval szolgált. A belügyi intézmény sajtóügyeletesétől ugyanakkor megtudtuk, valóban folyik nyomozás Nyírmártonfalván a választás, illetve a népszavazás rendje elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Az ügy lezárásáig ennél bővebb felvilágosítást nem kaphattunk.
{p}
A szövevényes eset előzményéhez tartozik, hogy a falu képviselő-testülete négy évvel ezelőtt döntött az új községháza megépítéséről. Mielőtt az épület tervezésére megbízást adtak volna, hétszáz kérdőívet juttattak el a faluban élőkhöz, melyben javaslatot kértek a beruházás helyének kijelöléséhez, tudtuk meg a falu első emberétől, Antal Gábortól, aki erről a témáról elsőként a Szabad Földnek nyilatkozott. A visszaérkezett 536 kérdőív alapján a lakosok 84 százaléka a jelenlegi épületen belül, az önkormányzat tulajdonát képező területen javasolta megépíteni az új községházát.
A hivatalos előkészületek után mára bizonyossá vált, hogy az életveszélyesnek nyilvánított, szűkös és egészségtelen polgármesteri hivatalt lebontatják. Elkészült az új létesítmény engedélyes terve is, majd tavalyelőtt júniusban a képviselő-testület pályázatot nyújtott be a pénzügyminiszterhez a beruházás anyagi támogatására. A szakminiszter negyvenmillió forint odaítéléséről döntött, amit a már aláírt megállapodás alapján ez év végéig lehet felhasználni, a beruházást 2007-re kell befejezni. Az építkezés végösszege százharmincmillió forint. A hiányzó milliókat is pályázatokon nyerték el, ám ha az új helyszínen épült volna meg a létesítmény, akkor az összes eddig nyert pénzt elveszítik.
Fontos mozzanat, hogy Papp Sándor önkormányzati képviselő márciusban indítványt nyújtott be a nyírmártonfalvai testület elé, melyben helyi népszavazás kiírását kezdeményezte a beruházás helyének megváltoztatására. Szerinte felelőtlenség lebontani a műemlék jellegű önkormányzati épületet meg a mögötte lévő kiszolgáló helyiségeket, főként, mivel a hivatal korszerűsítésére több millió forintot áldoztak pár éve. Papp az új beruházásra az iskola mögötti területet tartotta a legalkalmasabbnak. A képviselő elképzelése azonban az érvénytelen népszavazás miatt kútba esett. A kérdésben végül szeptember közepén a képviselő-testület döntött: az új épület a régi helyén épül fel.
Papp Sándor azt mondja, továbbra is harcolni fog a száztíz éves épületért, de megemlíti azt is, törvénysértőnek tartja, hogy az okmányirodában jogszerűtlenül vizsgálták az aláírásokat, tudomása szerint ott írásszakértő nem is volt jelen. Kifogásolja, hogy a voksoláshoz használt borítékokat lezáratlanul vitték ki a szavazóhelyiségből. A képviselő cáfolta, hogy a Antal Gábor polgármesteri székére pályázna. Viszont leszögezte: ha bebizonyosodik feltevésük, miszerint őket rágalmazták meg azzal, hogy csalással, hamis aláírással gyűjtöttek kézjegyeket, mindenképpen bírósághoz fordulnak.