Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Merész vállalkozásnak tűnik, hogy 2020-ban Budapesten (közelebbről Csepelen) rendezzenek olimpiát. A hír azonban igaz: egy üzletemberekből és vállalatvezetőkből szerveződő csoportosulás eltökélt szándéka a politikát kívülrekesztő projekt. Horribilis összegekről hallani, és óriási fejlesztést ígér Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, az "olimpiaszervezők" szószólója.
- Komolyan gondolja, hogy 2020-ban olimpia lesz Magyarországon?
- Halálosan komolyan gondolom, hogy végre ki tudjuk hozni magunkból azt, amire képesek vagyunk.
- Ön szerint most csak félgőzzel haladunk előre?
- Így van. Lehetőségeihez képest a magyar gazdaság csak félgőzzel halad. A társadalom nagyobb része kishitűen, elégedetlenségben él, míg politikai elitünk többnyire csak saját magával foglalkozik. A rendszerváltozás, az európai csatlakozás után ma semmilyen jövőkép nincs a magyar társadalom előtt. A világnak még mindig az Aranycsapat sikereiről és az 1956-os forradalomról jutunk eszébe. Azóta eltelt ötven év. Újra kell definiálni Magyarországot önmagunk és a világ előtt. Az olimpia rendezése erre kínál egyedülálló kitörési pontot.
- Ki fogja ezt menedzselni? A Fidesz már bedobta egyszer az ötletet.
- A politikát távol kell tartani ettől a projekttől. A 2012-es ötletet hibásan vezették elő, így eleve kudarcra volt ítélve. Most egy pártsemleges, elszánt civil szerveződés és a gazdasági elitünk fog össze. Két pillérre állítjuk az olimpiai pályázat előkészítését. Létrehozunk egy üzleti klubot. Ez a legnagyobb hazai vállalatok vezetőiből tevődik össze, s ez biztosítja a tényleges előkészítő munkát menedzselő civil egyesület számára alapítványi formában az anyagi hátteret.
- Mennyibe kerülne az olimpia?
- Mintegy 4600 milliárd forintba: 400 milliárd származna az olimpia közvetlen bevételeiből, míg 750 milliárdot az Európai Uniótól várunk. További 450 milliárd forint magántőke bevonásával állna rendelkezésre, míg a költségvetés megközelítőleg 3000 milliárdot kell hogy elkülönítsen a következő tizenegy év alatt.
- Ez rengeteg!
- Soknak hangzik, de valójában nem az, főleg, ha tudjuk, hogy a 4600 milliárd forintból 3750 milliárdot olyan fejlesztésekre kell költenünk, melyekre olimpia nélkül is vállalkoznunk kell: autópályák, utak, vasútvonalak, metrók, hidak, kikötők épülnének ebből a pénzből. A fejlesztés legjobb ösztönzője maga az olimpia. A sportlétesítmények felépítése egyébként mindössze 250 milliárd forintba kerül.
- Hol fér el mindez Budapesten?
- Az olimpia szíve, az olimpiai stadion, az olimpiai falu stb. Csepelen lehetne. A többi létesítmény pedig végig a Duna mentén, így a közlekedés jelentékeny részét vízen lehet majd bonyolítani. Szállodahajókat lehet üzemeltetni. A Duna rengeteg lehetőséget kínál még a rendezéshez, valamint egyben jelkép is lenne.
{p}
- Nem túl kockázatos elképzelés ez? Mi lesz, ha nem kapjuk meg az olimpia rendezési jogát?
- Persze, kockázatok vannak. Például ha a magyar gazdaság növekedési üteme nem elég gyors, miközben az olimpiai felkészülés folyamatos. Ebben az esetben máshonnan kell forrást átcsoportosítani. Az építkezések elcsúszása, ahogy azt Athén esetében is láthattuk, jócskán növelheti a költségeket.
- Mennyit veszítünk, ha nem nyerünk?
- A sikertelenül pályázó városok tapasztalata azt mutatja, hogy a tervezett fejlesztések előbb megvalósulhattak, valamint pozitív országreklám már a pályázati szakasz is. A munkálatok dandárja pedig amúgy is csak akkor kezdődik, ha már megnyertük a rendezés jogát.
- Az olimpia nem nagy üzlet. Jó, ha nulla szaldóval megúszható.
- Az olimpia nem pénzbeli nyereségről szól. Az országot fontossá, vonzóvá teszi, s ebből az igazi anyagi és erkölcsi nyereség az olimpia utáni években valósul meg. Eddig még senki nem bánta meg az olimpiát.
- Az olimpia mindig egy városhoz kötődik. Miért lesz jó ez, mondjuk, Nyíregyházának?
- Mert a nyíregyháziak fővárosa is Budapest. Ha a főváros gazdagszik, gazdagszik az egész ország. De amúgy számos vidéki helyszínt is be kell vonni a rendezésbe. A focimeccseket Győrött, Székesfehérváron, Debrecenben és Szegeden játszanák, míg a vitorlásversenyeket a Balatonon rendeznék meg. Óriási esély lesz minden településnek, ki hogy tud élni vele.
- Személyes ambíció is fűti? Ön az idén 110 éves Magyar Olimpiai Bizottság első elnökének, dr. Berzeviczy Albertnek az ükunokája.
- A családi kötődés az olimpiai mozgalomhoz egy szép adottság, inkább az országért akarok tenni valamit. Az olimpiánál nincs nagyobb, a teljes nemzetgazdaságot fellendítő és megmozgató vállalkozás. Az olimpia rendezésének komoly hatása lesz a magyar vállalatokra és a tőkepiacra is. Ez pedig a tőzsde alapvető érdeke. Ráadásul a négy legutóbbi olimpián személyesen is volt módom ott lenni. Öttusázó voltam, de még ma is aktívan sportolok, a párbajtőr megmaradt belőle. A Magyar Vívószövetség alelnökeként és a MOB gazdasági bizottságának tagjaként pedig aktív résztvevője vagyok a "passzív" sportéletünknek.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu