Pokoli-e a tápéi átjátszótorony?

- Nem volna jó, ha ebből lenne egy kis pénz? - tette fel a kérdést Mészáros Attila, Tápé önkormányzati képviselője a múlt szerdán tartott lakossági fórumon. A hátsó sorban forradalmi hevülettel morogta rá a választ egy idős férfi:
- Ebből ne legyen!
Tápé valaha önálló falu volt, most azonban Szegedhez tartozik. Ezért önálló forrásai nincsenek, mindenben ki van szolgáltatva a város képviselő-testületének, a városatyáknál viszont azok a területek élveznek elsőbbséget, amelyek jobban szem előtt vannak. A torony létrehozásának élharcosa a településrész önkormányzati képviselője - az ellentábor viszont háromszáz aláírást gyűjtött azért, hogy a T-Mobil vigye máshová az erősítőjét.
A létrehozandó torony harmadik generációs adattovábbító rendszer lenne, gyorsabb kép- és hangtovábbítást tenne lehetővé, ami jelentős infrastrukturális fejlesztés ugyan, bár kétséges, hogy erre pont Tápén van-e a legnagyobb szükség. A belterületen van térerő - egy szegedi erősítő jóvoltából -, ámde a közeli tápai réten lakó körülbelül nyolcvan ember már nem tud telefonálni. (Bár a fórumon közülük egy sem tette tiszteletét, tehát kérdéses, akarnak-e.) A legsúlyosabb érv egyrészről a Búcsú tér sorsa, amelynek területrendezését évek óta halogatja a szegedi önkormányzat, és most ezt a T-Mobil elvégezné. Ráadásul az önkormányzati telekért évi egymillió forint bért fizetne: amelyet nem Szeged kap majd, hanem a Tápéért Alapítvány - vagyis a településrésznek lenne egy kis saját pénze, amivel szabadabban gazdálkodhat.
Az ellentábor két következménytől tart: a sugárzástól és az ingatlanárak csökkenésétől. Az idősebbeknek az ötszörös sebességű kép- és hangletöltő rendszer - úgy is, mint a jövő útja - emlegetésétől gyorsan felszaladt a vérnyomása, mivelhogy ők ilyesmit nem használnak. Emellett a sugárzás - az sugárzás. Hiába lobogtatják előttük a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tizenkétezer mérésének eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy magának a rádiótelefonnak lehetnek káros hatásai, de a bázisállomások sugárzása biztosan elhanyagolható.
- Ha nem épül semmi, senki nem lesz beteg - vonta meg a mérleget egy idős asszony.
A másik, jelentősebb érv, hogy ha a Búcsú téren húzzák fel a tornyot, a környező házak értéke zuhanórepülésbe kezd, akár káros a sugárzás, akár nem - mivel a potenciális vevőnek nincs alkalom kiselőadást tartani sugárbiológiából, ráadásul a torony még ronda is. A lakosság szerint nem lenne baj, ha nem a település kellős közepére pakolnák a rusnya jószágot, de a többi potenciális építési területet vagy a városi főépítész, vagy a T-Mobil zárta ki, az előbbi esztétikai, a másik műszaki szempontok alapján.
- Én azért költöztem Tápéra, mert azt hittem, itt csak annyi környezeti ártalomnak leszek kitéve, amennyit én akarok - magyarázza Csóti József, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője. - Ebben a történetben az a fontos, hogy beleszólhatunk-e abba, mi történjék Tápén.
- Az ilyesmiről nem vagyunk kötelesek fórumot tartani, ez pusztán tájékoztatás - borong Mészáros Attila. - A panelházak tele vannak erősítőkkel, és ott sem kérdezte meg a lakókat senki, hogy akarják-e vagy nem. Ha a torony nem a Búcsú térre kerül, bármelyik magántelken felépíthetik, és akkor is csökken a környező ingatlanok értéke: csak akkor a településrésznek semmi haszna nem lesz az egészből.