Visszajár a tanulópénz?

A múlt héten kirobbant botrány lényege, hogy a levelező tagozatos hallgatók után a Szegedi Tudományegyetem normatívát kap, és az oktatási ombudsman szerint ezért nem szedhet tőlük tandíjat. Lényegtelen, hogy azt technikai fejlesztésre kérik, ha a befizetése kötelező, és szükséges ahhoz, hogy a diploma feltételeként szabott kurzusokat el lehessen végezni. Az ombudsmani ajánlás szerint - mely az egyetemet nem kötelezi - ezeket az összegeket vissza kell fizetni a hallgatóknak.
Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott szerződés szerint a budapesti kihelyezett tagozatot működtető, Havas Henrik többségi tulajdonában álló Média Menedzser Oktató Kft. részére kellett befizetni a kötelező fejlesztési hozzájárulást, annak azonban húsz százalékban meghatározott hányada a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarához, a kommunikáció tanszékhez és a rektori különkeretbe került.
Az ügyben több vizsgálat is indult. Az oktatási ügyek biztosa az egyetemeken különféle jogcímeken szedett, tandíjnak minősülő kötelező befizetéseket veszi szemügyre. A Szegedi Tudományegyetemen a vitatott szerződést és a bármilyen egyéb jogcímen a hallgatóktól beszedett hozzájárulásokat vizsgálják. Az intézmény különböző szintű vezetőinek nyilatkozataiból olyan álláspont látszik kibontakozni, hogy a levelező képzésre kapott állami normatíva sokkal kisebb, mint a nappali tagozatosok utáni. Ugyanakkor az óraszám és a szükséges technikai háttér - kommunikáció szakról lévén szó, többek között kamerák, stúdiók vásárlása és működtetése - a rendes képzéshez hasonló nagyságú költségeket feltételez. A képzés versenyképességének megőrzéséhez volt szükség a hallgatók hozzájárulására. Különösen nagy sajtóvisszhangot váltott ki, hogy állítólag a rektor is részesült a tandíjból. Valójában nem a rektor, hanem az általa - nem várt esetekre, egyetemi célokra - felhasználható rektori különkeret gyarapodott a hallgatók befizetéseiből.
- Hogy ennek az összegnek a visszakövetelése jogos-e, azt egy jogi kérdésekben illetékes szerv tudja megnyugtatóan eldönteni - véli Almási Tibor, az SZTE Bölcsészettudományi Karának dékánja. - Hogy az egyetemek bizonyos többletszolgáltatásokat ellenértékért biztosítanak, az nem volt titok, hiszen mindig megjelent a felvételi tájékoztatóban is, és a főhatóságok ezt nem kifogásolták, ebből a felsőoktatási intézmények ennek tudomásulvételét olvasták ki. A Budapest Médiaintézetben a levelező képzés óraszáma csaknem eléri a nappali képzését. Ez egy gyakorlatorientált szakma, és mi akkor képezhetünk versenyképes munkaerőt, ha megfelelő tapasztalattal bocsátjuk útjára a hallgatót.
Amennyiben a Szegedi Tudományegyetem nem téríti vissza önszántából a Budapesti Médiaintézetben tanuló hallgatóktól beszedett összegeket - amire kevés az esély -, a hallgatók bírósághoz fordulhatnak. Az ügy pikantériája, hogy ők az egyetemtől kérhetik vissza ugyan a pénzt, annak nyolcvan százaléka azonban az SZTE-vel szerződéses kapcsolatban álló Média Menedzser Oktató Kft.-hez került.