Egy vészhelyzet forgatókönyve

Alapos gyanú esetén megfigyelési zárlatot rendelnek el, majd diagnosztikai mintákat küldenek az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe. Ha az ottani virológiai vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak, akkor a mintákat továbbküldik az Európai Unió brit laboratóriumába. Ott egyértelműen kiderül, hogy az influenzavírus melyik törzséről van szó. Ha netán a Délkelet-Ázsiában emberi megbetegedéseket okozó H5N1-törzset igazolnák az eredmények, akkor a nemzeti és helyi járványvédelmi központok megteszik a szükséges intézkedéseket. Tegyük hozzá, hogy ott azért okoz több emberi megbetegedést a vírus, mert sajátos, higiénikusnak egyáltalán nem nevezhető tartásmódok jellemzőek. A tyúkokkal, kacsákkal gyakran közös "háztartásban" élnek az emberek.
A fertőzött telep vagy udvar környékét zárlat alá helyezik, s a környező három kilométeres sugarú területet védőkörzetté nyilvánítja a kerületi főállatorvos. A megyei állat-egészségügyi állomás vezetője a gócponttól számított tíz kilométernyi sugarú térséget megfigyelési körzetté minősíti, amelyben megtiltják a háziszárnyasok szállítását. Az észlelés helyén valamennyi baromfit leölik, ami a lehető legkíméletesebb - szén-dioxid-gázos - lefojtásukkal egyenlő. A védőkörzet teljes területén megsemmisíthetik a baromfiféléket, ha a vizsgálatok alapján ez indokolt.
Az istállókat fertőtlenítik, a fából készült berendezési tárgyakat elégetik. A leölt állatokat az erre szakosodott vállalat (Atev Rt.) megsemmisíti. A veszteségekért az érintett baromfitermelőket teljes egészében állami kártalanítás illeti, de a gazdálkodók elmaradt hasznát nem fizetik meg. (Később az Európai Bizottság döntésétől függően a kártalanítás bizonyos hányadát a közös kasszából megtérítik a magyar államnak.)
Az egyes országok védekezése sok ezer embernek okoz kellemetlenséget. Így például a magyar-ukrán határon a napok óta akár tíz órát is kell várakozni a kocsik átvizsgálása miatt.
Ha a betegség 21 napos lappangási idejében más helyre szállították vagy áttelepítették a madarakat, új helyükön is a fenti intézkedéseket léptetik életbe. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a bertegség légi úton terjed, a levágott állatok főzött vagy sütött húsa tehát veszélytelen, mert a vírus 70 Celsius-fok fölött elpusztul.
{p}
A zárlat feloldásáról az illetékes járványvédelmi központok döntenek.
A Baromfi Terméktanács akciót indított a madárinfluenzától tartó fogyasztók megnyugtatására. Biztosra vehetjük, a főtt csirkében nincs vírus. Dacára annak, hogy Magyarországon nincs jelen a madárinfluenza, idehaza is - akárcsak Szlovákiában, Ausztriában, Franciaországban - fedél alá parancsolták a szárnyasokat: Süth Miklós országos főállatorvos október 25-én elrendelte a baromfiállomány fedett tartását. Az előírás betartása a ház körüli szárnyasokra nem kötelező, de ajánlott. Időközben a termelők érdekében demonstrált a Földművelésügyi Minisztérium bejáratánál egy húszfős csoport, amelynek tagjai - a miniszternek címzett petíciójukban - a baromfitartók kárpótlását, az import leállítását követelték. A tárca szóvivője, Dékány András hangsúlyozta: az állatállományt folyamatosan ellenőrzik, hazánkban nincs madárinfluenza. A piacvédelemmel kapcsolatban kifejtette, csak olyan intézkedések tehetők, amelyek nem ellentétesek az uniós előírásokkal.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) munkatársai rendszeresen ellenőrzik a vonuló madarakat. Már napokkal ezelőtt kiderült, hogy nem fertőzésben, hanem vegyszerezett napraforgómagtól pusztult el tucatnyi galamb Szegeden. Nem a kór végzett a Fertő tó hazai oldalán talált hattyúval sem. Ugyanakkor újabb eseteket jelentettek Oroszországból, Romániából. Csehországban vizsgálnak egy kimúlt vízi szárnyast, Horvátországban tízezer baromfit irtottak ki a napokban. Kanadában megjelent a madárinfluenza, s a vírus újabb gócpontjára bukkantak Thaiföldön, Vietnam pedig további nemzetközi segítséget kért a kór megfékezésére.