Lángoló éjjelek Európában

Párizs tizenkét kerületében és csaknem az összes jelentősebb városban áll a bál sötétedés után. Szerda hajnalig több mint hatezer autót, buszt, kamiont gyújtottak fel. Tették ezt annak ellenére, hogy a fővárosban egész hadseregre való, közel tízezer rendőr próbálja megfékezni a magukból kivetkőzött fiatalokat. Már halálos áldozata is van a randalírozásnak.
Haláleset pattintotta ki a zavargások szikráját is október 27-én. Betörésen kaptak egy hattagú társaságot a rendőrök Párizs egyik elővárosában. Hármat elkaptak, hármat üldözőbe vettek. A menekülők közül ketten - egy tizenhat és egy tizennégy éves srác - egy trafóházba szaladtak be, ahol a hivatalos jelentés szerint halálos áramütés érte őket. A környéken túlnyomórészt bevándorlók laknak, akik felháborodtak az eseten, mondván, hogy a rendfenntartók halálba hajszolták a szerencsétlenül jártakat. Azóta nincs béke francia földön.
Annyira komoly a helyzet, hogy Dominique de Villepin miniszterelnök kedd éjjel bejelentette: rendkívüli állapotot vezet be, azaz a polgármesterekre bízza, bevezetnek e helyi kijárási tilalmat. Ilyesmire 1962, az algériai háború óta nem volt példa az országban. Ez azt jelenti, hogy éjféltől tilos lesz az utcákon tartózkodni, a szórakozóhelyek bezárnak, a több mint 1500 letartóztatott randalírozót a bíróságok gyorsított eljárás során ítélik el. A hadsereg bevetésének lehetőségét egyelőre a francia kormány elvetette. Ugyanakkor számos politikus immár polgárháborús állapotokat emleget, mások a francia bevándorlási és integrációs modell teljes csődjéről beszélnek.
A franciaországi zavargások miatt egyre több ország, köztük a magyar külügy is óvatosságra inti a Franciaországba utazókat. Európa fél, hogy a francia villongások, melyet sokan a szegények lázadásának neveznek, átterjedhet más országokra is. Kedd hajnalra két német és egy belga városban gyújtottak fel autókat rendbontók.
A miértekre sokan, sokféle választ adnak. Alapvetés, hogy a francia városok peremkerületeibe szorultak a bevándorlók és leszármazottaik, akik között háromszor-négyszer is nagyobb lehet a munkanélküliségi ráta, mint a francia átlag. E városrészek úgymond gettósodtak, vagyis a bevándorlók különálló társadalmi blokkot képviselnek, nem vegyülnek a tősgyökeresnek mondott franciákkal, és viszont. Gyenge az iskolai ellátás, s a diplomások közül is inkább a fehér, semmint az arab fiatalok kerülnek be a munkahelyekre. A fiatalok kilátástalannak vélik jövőjüket. Ezért gyűlölik a gazdagokat, az európai kultúrát. Ezért gyújtják fel az autókat, a gazdaság hétköznapi megnyilvánulását. Tegyük hozzá azt is, hogy a képernyőkön nemcsak luxusautók, hanem lestrapált, meglett korú kocsik is égnek.
Mindez a francia lakás- és szociálpolitika hibája, s nem az arab és fekete bőrűek között elterjedt iszlám vallásé - vélik szakértők, akik szerint nem lett volna szabad hagyni, hogy a bevándorlók egy-egy kerületbe tömörülve éljenek. Bécset hozzák példának, ahol az önkormányzat tudatosan "szétszórva" telepíti le a szociálisan rászorulókat, s így könnyíti meg számukra a társadalmi integrációt. A lázadó csoportok - akik azon versengenek, hogy ki tud nagyobb kárt okozni - a magyar származású Nicolas Sarkozy belügyminisztert okolják: Sarkozy hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy "kiporszívózom a söpredéket". Mások, főként jobboldaliak, Sarkozy keménykezű fellépésére várnak és támogatnák a drasztikusabb rendteremtést.