Mit hoz a tagság Erdélynek?

A világ azonban másként mér. Például a mezőgazdaságban dolgozók arányát használja zsinórmértékül. Fejlettéknél a foglalkoztatottaknak legfeljebb három-öt százaléka dolgozik a földeken, az istállókban, de az öldöklő verseny még ezt is soknak találja. Romániában viszont majd' minden második ember a mezőgazdaságból próbál megélni. Arányuk 1989-ben még csak 28 százalékos volt. A magyarázat: a "forradalom" után egyik napról a másikra felszámolták a szövetkezeteket, s visszaállították az 1949-es állapotokat.
- Túl jól sikerült a "földet vissza" program - kommentálta kissé cinikusan a változást Vincze Mária, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára. A professzor asszony az Agrár-Európa Klub rendezvényén Románia 2007-ben várható uniós csatlakozásáról beszélt.
- A 2002. évi általános mezőgazdasági összeírás szerint Romániában 4,4 millió volt az átlagosan két hektárnál kevesebb földet művelő kisgazdaságok száma. A csaknem 15 millió hektárnyi mezőgazdasági terület több mint fele van a kezükben, s háromnegyedük csupán saját fogyasztásra termel - idézte a statisztikát Vincze Mária. - A kutatások szerint ekkora területhez elegendő lenne nyolcszázezer fő.
{p}
De mi lesz a képzetlen milliókkal? - hangzott a költői kérdés. Nem valószínű, hogy az EU keleti bővítési politikája, mely a szervezet világgazdasági szerepét hivatott növelni, túlzottan számolt volna a múltjuk során számos túlélési tréningben részesült tömegekkel. Ha ezt tette volna, akkor az unió nem minősíti Romániát működő piacgazdaságnak, hiszen a népesség felének és az ország területe zömének - a professzor asszonyt idézve - a "piacgazdasági beágyazottsága" kezdetleges.
A csatlakozási tárgyalások azonban lezárultak. A jövőben csak az egy hektárnál nagyobb gazdaságok részesülhetnek támogatásban. Minthogy 2,2 millió kisgazdaság ennek alatta marad, tulajdonosaikat nem tartja meg az unió agrárszabályozásának "szociális hálója". Számukra marad az önellátás, a tengődés, a bebetonozott szegénység.
- A csatlakozás éve egyben a csalódás esztendeje is lesz a parasztságnak - összegezte mondandóját Vincze Mária. - De az is igaz: a közös agrárpolitikát nem a román mezőgazdaság speciális gondjainak megoldására találták ki - fűzte hozzá.
Más szemszögből, a magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatások felől közelített a témához Tóth Péter, a klub uniós ügyekben szakértő házigazdája. Szerinte a határ túloldalán húzódó Bánság kitűnő termőképességű földjei nagy lehetőségeket, egyben számunkra veszélyeket tartogatnak. Temesvár hatalmas húskombinátját nemrég megvette egy amerikai társaság, s egymilliárd dolláros befektetéssel Közép-Európa legkorszerűbb húsipari üzemévé fejleszti. További 850 millió dollárt költ a hozzánk hasonlóan a kukoricaövezetben fekvő térség kétszáz nagy sertéstelepének építésére. Aligha megnyugtató hírek ezek például a Békés vagy a Hajdú-Bihar megyei gazdálkodóknak.
Noha a gabonatermés évente ingadozó, az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) előrejelzése szerint Románia megerősíti exportképességét. Ráadásul hozzánk képest hallatlan logisztikai előnnyel, tengeri szállítási lehetőséggel rendelkezik.
Szomszédunkat gyakran Kelet Svájcaként emlegetik. Pompás természet, lepusztult társadalom - teszik hozzá rendszerint. Ugyanilyen kettősség jellemezné Románia mezőgazdaságát is? Ma még igen!