Programot adtak egymásnak

Minthogy nem először találkozunk, ismerem a javakorabeli házaspár gondolkodásmódját. Három fiúgyermeket neveltek fel, akik gyermekkoruktól fogva fizetség ellenében vettek részt a sokoldalú gazdaság mindennapi munkáiban. Megszabott feladatért a kialkudott összeget kapták meg, amit aztán sajátjukként költhettek el. Megtanulták becsülni a munkát és értékelni a pénzt.
- Nem szeretném, ha fiaim szétszóródnának a szélrózsa minden irányába - szakad fel a férfi lelkének mélyéről. - A legidősebb fiam építész, ő a fővárosban dolgozik. Gyere haza, mondogatom neki. Miért ne bővülhetne a Bogarasi Kft. tevékenysége? Hiszen magam is úgy érzem, önmagában mintha halálra ítélt szakma lenne a mezőgazdaság. Középső fiamnak - mutat a kocsiból kiszálló legényre - családi vállalkozásunk az első munkáltatója. A legkisebb, Máté, másodéves kertészmérnök-hallgató. Hozzá közel áll a szakma, s valószínűleg érzi a hazavárás sugallatát is - tárulkozik ki a hajdani nagycsaládok összetartását a rohanó XXI. században is mintának tekintő családfő.
Az 1910-ben épített, ma is tekintélyt sugárzó tiszakürti tanya udvarán beszélgetünk. Ez az a hely, ahol szinte tapintható a múlt, a jelen és talán a jövő is. A tanyaház az apai dédnagyapa idejében készült. Csupán kívül a régi, belül már boltívek, csempék fogadják a látogatót.
{p}
- Ha három éve nem fagy el a szőlő, már itt laknánk - jegyzi meg vendéglátóm.
Szombati Zoltánt 1979-ben, Debrecenben avatták agrármérnökké, s bő másfél évtizede állt a saját lábára. Balázs tavaly végzett Szegeden, ő programozó matematikus. Kezében hordozható számítógép, benne a gazdálkodási napló vezetésére hivatott, egyszerűen kezelhető program. Kisvártatva a laptop a közelben lévő asztalra kerül, s Balázs a tollforgatót potenciális ökogazdának tekintve máris magyarázza, mi mindenre képes az ő "gyermeke".
- Arra törekedtem, hogy könnyen kezelhető és az adatokból tetszőleges célra használható programot adjunk a gazdák kezébe - mutat a kezdőlapra. - Apám mind a hetven hektár földünkkel bejelentkezett az agrárkörnyezet-gazdálkodási programba, amelynek megkerülhetetlen része a gazdálkodási napló vezetése. Miért ne készíthetnék a számítástechnika világában járatlan, de a mezőgazdaságban annál profibb édesapámnak olyan programot, amelyet akár mások is használhatnának? - fordul felém. - A képernyőn a cserkeszőlői és a tiszakürti határban fekvő parcelláink adatait láthatja. Ezeket csak egyszer kell a rubrikákba rögzíteni. Ha például arra kíváncsi, milyen fajtájú vetőmagot használtunk az idei búzaterméshez, akkor a program által felkínált fajtajegyzékből pillanatok alatt előkereshetjük - szalad végig a nyíllal a listán.
Majd egy kattintás, s a kiválasztott név marad előttem. Ugyanez elvégezhet a vegyszerekkel, műtrágyákkal, gépi munkákkal is. A program tálcán kínálja a változatokat, beírni jóformán semmit nem kell.
- Nemes tett, ha valaki családi használatra külön programot ír, mégsem tipikus feladata ez egy friss diplomás pályakezdőnek - helyezem magam vissza ökogazdából eredeti hivatásomba.
- Belenőttem a mezőgazdaságba, amelyben a fejlődéssel együtt jár a számítástechnika alkalmazása - csukja össze a laptopot Balázs. - Úgy gondolom, ebben a programban sokkal nagyobb fantázia van annál, mintsem hogy csak mi használjuk. Meg kellene méretni a piacon, ennek feltételeit most dolgozom ki. A vágyaimat egyelőre ez kielégíti, de már a fejemben van a következő agrárinformatikai fejlesztés is. Persze ez még nem publikus - előzi meg már a levegővétel közben következő kérdésemet.
Két generáció merőben eltérő képzettsége fonódott egybe a monitoron. Balázs programot adott apjának, aki a maga szakismeretével támogatta fiát. Meglehet, egy életre szóló (informatikai) program első állomása a számítógépes gazdálkodási napló, s az is elképzelhető, hogy új szolgáltatással bővül a Bogarasi Kft. palettája. A pálya szinte beláthatatlan - ragad el a fantáziám...
- Majd' minden háznál van már a gyereknek vagy az unokának számítógépe - állítja meg képzeletem szárnyalását az idősebbik Szombati. - Nem kell megijedni tőle, mint ahogyan Balázs fiam sem esik kétségbe a mezőgazdasági munkáktól. Lehet, sőt biztos, hogy van nálánál jobb programozó. De hogy közülük nálánál jobban nem szánt senki, abban biztos vagyok...