Ötmilliárdnyi vizespénz

Nagykátán az aládúcolás sem segített azon a házon, amelynek egyik falát alámosta a belvíz, és a minap kidőlt. A fagyok beálltával a fegyvernekiek kicsit fellélegezhettek, és azonnal fertőtlenítettek, de 44 család házát továbbra is fenyegeti a belvíz. Országszerte a hét közepén 96 ezer hektár volt víz alatt, ennek ötöde Kelet-Magyarországon. Az elöntött területeknek csaknem fele vetés és szántó. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a legsúlyosabb a helyzet. Az országban 57 helyen van készültség, százötven szivattyútelep működik, és napi tízmillió köbméter vizet emelnek át a folyókba. A védekezésben csaknem hatszázan vesznek részt 220 munkagéppel. A lehűlés miatt a Tiszán és a Körösökön nincs utánpótlása az árnak, így a múlt hetihez képest kisebb szakaszon tartanak fenn árvízvédelmi készültséget. Az ár- és belvíz elleni védekezésre eddig százötvenmillió forintnál többet költöttünk, és csak a belvízi védekezés napi 21 millió forintba kerül. Az elmúlt napok kedvező időjárásának köszönhetően minden folyó apad a Felső-Tisza mentén. A Kraszna és a Túr már korábban visszatért a téli, normális medrébe, a Tiszán levonuló árhullám elhagyta a térséget. Különösebb megrázkódtatást nem okozott, hiszen az ár az első fokú árvízvédelmi készültségi szintnél is közel két méterrel alacsonyabb volt.
Látványosan javult a térség belvízhelyzete is. A legmélyebben fekvő rétközi részeken is már csupán néhány száz hektárt - többnyire rétet, legelőt és üres szántót - fed pár centis víz, de ez errefelé egyáltalán nem újdonság. A Tiszabercel és Nagyhalász térségében összegyűlt vizeket a szakemberek szivattyúkkal emelik át a Tiszába. Ha ilyen marad az idő, hamarosan befejezhetik a munkát, s készülhetnek a tavaszra, amikor valószínűleg jobban meggyűlik majd a bajuk az értékes területeken összegyűlt hólé és esővíz eltávolításával.
A belvízhelyzet valamelyest romlott a múlt héthez képest. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól azt az információt kaptuk, hogy hét belvízvédelmi szakaszukon van készültség, közülük a Mágocs-éri főcsatornán, valamint a Békés megyéhez tartozó Királyhegyes-Száraz-ér-főcsatornán másodfokú, ahol a szivattyúk folyamatos működtetése mellett a lefolyást akadályozó vízi növényzet eltávolítása is folyik. A vízügyi igazgatóság területén 15 150 hektár volt az elöntött terület lapzártánkkor.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság arról tájékoztatott bennünket, hogy az általa felügyelt területeken jelentősen romlott a helyzet a múlt héthez képest, tíz belvízvédelmi szakaszból kilencen van készültség - ebből négy helyen másodfokú. Víz alatt 7900 hektár áll, a belvízvédelmi munkálatokban (vízkormányzás, szivattyúzás, uszadékeltávolítás) a hét elején nyolcvan fő vett részt.
Közvetlen árvízveszély nincs, de a megszokottnál jóval nagyobb menynyiségű hó halmozódott föl elsősorban a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein, ezért az esetleges gyors tavaszi olvadás és a bőséges csapadék-utánpótlás komoly árvízi kockázatot hozhat. Nem zárható ki az sem, hogy a következő hónapokban rendkívüli belvízi helyzettel kell szembenézni. Ennek fő oka az, hogy a tavalyi év második felében az átlagosnál százötven milliméterrel több csapadék hullott - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a belvízhelyzetről tartott minapi tanácskozáson, és felkérte az érintett nyolc megye vezetőit, alapítsák meg az operatív belvízvédelmi törzseket. A munkájukat koordináló műszaki irányító törzs már működik. A miniszterelnök bejelentette, hogy az ár- és belvíz elleni védekezésre négy forrásból összesen 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből kétmilliárdos fejlesztési keretre pályázni lehet.
{p}
Belvízmosdatás
Hazánkban belvíz volt, van és lesz. Tudjuk ezt már vagy ezer éve, de a magyar sajtó minden évben felfedezi a spanyolviaszt. Egy-egy nagyobb esőzés vagy olvadás után azonnal felvázolja az apokaliptikus képet: Magyarország végveszélyben! Boldog-boldogtalan nyilatkozik, sopánkodik, jósol, fenyeget, és a szerencsétlen laikus el is hiszi, hogy itt a vég, megismétlődik a bibliai történet. Nézzük hát a tényeket! Jelenleg mintegy százezer hektárt borít belvíz, ami nem kevés ugyan, de nem is sok. Voltak évek, amikor egyetlen alföldi megyében áztatott ennyi földet a víz, mégsem esett kétségbe senki. Kis levezető árkokat ástak, kanálisokat tisztítottak, végső esetben pedig szivattyúztak. A többit meg elintézte a természet. Időről időre persze akadtak települések, melyek komoly károkat voltak kénytelenek elszenvedni, de ez a gazdálkodással, sajnos, együtt jár. Különösen a Kárpát-medencében, amely egy hatalmas teknő. Ezernyi ér, csermely, patak, folyó hozza a Kárpátok vizeit, nincs az a makulátlan csatornarendszer és vízkormányzás, amely tökéletesen szárazon tarthatná a földjeinket.De ez nem is szabadna, hogy cél legyen, hiszen a most fölöslegesnek látszó és eltüntetésre ítélt vizek áprilisban, májusban életet adhatnak a zsenge vetésnek. Illetve - adhatnának. Mert biztosak lehetünk benne: átemelik, kiszivattyúzzák, elengedik az utolsó cseppig mindet. Ahelyett, hogy felfognánk, tartalékolnánk, s a forró időszakokban visszajuttatnánk a szomjazó földekre! Magyarországot azonban száz-százötven éven át arra dresszírozták, hogy a víz gond, baj, katasztrófa.Félünk is tőle, mint ördög a tömjénfüsttől. A lakott utcák, porták esetében ez még érthető is, ott tényleg nincs helye a parolázásnak. A külterületeken azonban jobb volna kibékülni a vízzel. Eleink például vagy nyolcszáz évig egészen jól megvoltak vele, és ma is erősödnek már a hangok: a víz barát, nem ellenség. Változó éghajlatú Földünkön talán éppen az lesz a szerencsénk, hogy a hegyekből mifelénk igyekszik.

Belvíz
A csapadékból, a megemelkedett talajvízszint miatt feltörő talajvízből a mélyebb területeken felgyülemlő víz; sík vagy enyhe domborzatú vidéken a természetes helyi csapadéknak az a része, amelyet a talaj nem tud befogadni, és a terület mélyebb, lefolyástalan részén összegyűlik, foltokat képez. (Környezetvédelmi értelmező szótár, Akadémiai Kiadó)