Halálos vészben

A madárinfluenzától fenyegetett településeken ólba tereltették a házi szárnyasokat, hogy ne találkozhassanak vándormadarakkal. A gazdák tavaly ősz óta már zárt helyen etetik, tartják baromfiállományukat országszerte. Az agrártárca a minap előírta azt is, hogy a házi kacsa, liba, illetve egyéb vízi baromfi más baromfival (tyúkkal, pulykával) vagy fogságban tartott madárral (például galambbal) együtt, illetve egy légtérben nem tartható.
Mivel a vándormadarak közül a bütykös hattyú csak kisebb - néhány száz kilométeres - távolságokra vándorol, és az átlagosnál érzékenyebb a betegségre, élőhelyeit a korábbinál is fokozottabban ellenőrzik ezentúl. A múlt héten Esztergomban talált hatytyútetemekről ellenben kiderült, hogy halálukat bakteriális bélfertőzés okozta, és nem volt madárinfluenzás az a pulyka sem, amely Pécs környékén hullott el. Nagybaracskán ugyanakkor ismét találtak félszáznál több elhullott vízi madarat, a hattyúk mellett szárcsát, nagy liliket és kormoránt. Hogy mi bajuk támadt, csak később derülhet ki biztosan.
- Hazánkban kizárólag vonuló madarakban mutatták ki a H5 vírustörzset, házi szárnyasokban nem - nyilatkozta Süth Miklós országos főállatorvos. Tavaly óta jó 11 ezer - naponta 100-120 - szárnyast vizsgáltak meg, és a tesztek negatívak voltak, de számítani lehetett rá, hogy a vadmadarakkal a kórokozó is megérkezik, ezért a felkészülés részeként a hatóságok több elméleti és szakmai gyakorlatot tartottak. A madarak ezután is a figyelem központjában lesznek: az Európai Unió elfogadta azt a magyar javaslatot, hogy folytatódjon a vizsgálatuk, így várhatóan újabb 30 ezer szárnyast ellenőrzünk. A költségek felét, 27 millió forintot az unió megtéríti hazánknak. A kormány döntött: 5,8 milliárd forintot szán a vész elleni védekezésre.
Dacára annak, hogy az elhullott vagy leölt állatok, illetve megsemmisített eszközök után állami kártérítés jár, a gazdák aggódnak a jövőjükért, mivel már a romániai és törökországi megbetegedések hírére visszaesett a baromfihús-fogyasztás: úgy számolják, hogy az ágazat csaknem hárommilliárd forint bevételtől esett el a múlt évben. A Baromfi Terméktanács szerint a madárinfluenzával kapcsolatban az igazi veszély az, hogyha a valóságosnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak néhány szórványosan elhullott vadmadárnak, holott a zárt telepeken, biztonságos, ellenőrzött körülmények között tenyésztett és állatorvosi felügyelet mellett levágott baromfi nem érintkezik fertőzött madarakkal. A biztonság további fokozására a baromfivágóhidakon alkalmazni kezdik az Amerikában is bevált gyorstesztet, amely képes kimutatni az esetleges madárinfluenza-fertőzést. A hét elejéig a magyar fogyasztók kevésbé hisztérikusan reagáltak a hírre, amitől régóta tartottak: itthon számottevően nem csökkent a baromfiféleségek iránti kereslet. Nem így francia, olasz vagy görög földön, ahol 15-40 százalékkal kevesebb szárnyas kel el a boltokban.
{p}
Kiskáté a kórokozóról
Mi a karantén?
Védőzár. A térségből nem lehet kihozni élő állatot, nyers húst, tojást, tollat, trágyát.
Mi a teendő, ha elhullott vagy betegnek látszó szárnyast találunk?
Ne nyúljunk hozzá, jelentsük az ingyenes 189-es zöldszámon.
Megelőzhető a fertőzés?
Az elemi higiéniai szabályok betartásával (naponta többszöri kézmosással) kivédhetjük a bajt.
Gyerekek játszhatnak-e szárnyasokkal?
Nem, mert veszélyes lehet.
Tanácsos-e hipós kézmosót, fertőtlenítőszeres belépőt, lábtörlőt tenni a tyúkudvar bejáratához?
Igen, mert használatával nem viszünk be fertőzést az állatokra.
Hogyan oltják ki a beteg szárnyasok életét?
Európában és Magyarországon is ez humánusan, az állatvédelmi szabályok betartásával történik. A ketrecbe terelt baromfit légmentesen zárt sátorba teszik, azt feltöltik szén-dioxiddal. Az így elkábított és elpusztított állatokat feldolgozzák húslisztnek, amelyet erőművekben elégetnek. Már feldolgozás közben elpusztul a hőre érzékeny vírus.
A madárinfluenza fenyegeti-e közvetlenül az embert?
Nem. Magyarországon kicsi az esélye annak, hogy a szárnyasok embert is megfertőzzenek. A vírus azokra veszélyes, akik szoros kapcsolatban vannak a madarakkal, például egy légtérben alszanak velük. A gócpont Délkelet-Ázsiában százmillió fölötti baromfi hullott el, és száz körüli azok száma, akik megbetegedtek.
Ehetünk-e sült kacsát?
Igen, mert a hazai baromfiállomány egészséges, nem fertőzte meg a vírus, amely egyébként sem élné túl a sütést, főzést: 60-70 Celsius-fokon elpusztul a hőkezeléstől.
Veszélybe kerülhetnek-e a kutyák, macskák?
Nem bizonyított, de ne engedjük, hogy kedvenceink elhullott madarakat egyenek.
{p}
Madárinfluenza
Európa-szerte
Délkelet-Ázsiában 2003-ban bukkant fel a vírus, s a múlt nyáron ért kontinensünkre: augusztus 17-én tömegesen hullottak a madarak az oroszországi Kalmikiában, az Ural nyugati oldalán. Október 8-án Romániában azonosították a vészt, és vadmadarak mellett házi szárnyasok is elpusztultak a Duna-deltában. Egy török pulykafarmon is ekkor jelent meg a H5N1 vírus, majd következett Horvátország, Görögország, Ukrajna, Ciprus. Február 11-én Bulgáriában, Olaszországban, Görögországban bukkantak H5N1-es vírussal fertőzött hattyúkra, ez történt Ausztriában és a németországi Rügen-szigeten is. Legutóbb Szlovákiában leltek a vírusra. Németországban katasztrófariadó van a madárinfluenza miatt.
{p}
Pusztuló hattyú,
harcias kakas
Mostanra kedélyes nyugalom váltotta fel az ijedséget Csátalján. Mészáros Borbála nyugdíjas büszkén mutogatja nekünk kendermagos tyúkjait. Igaz, hipós vízbe kell lépnie, mielőtt bemegy a tyúkólba, de ezt leszámítva csak jót hozott a madárinfluenza: a szomszédok is megdicsérték Borbála néni jószágát. Látták ugyanis a tévében.
Február 4-én a nagybaracskai halásztavon a természetvédelmi őrök kilenc döglött hattyút találtak. Eleddig négy mintáról derült ki, hogy madárinfluenza vírusával fertőzött szárnyasból származik. Az első eredményeket február 15-én tették közzé: a legszigorúbb intézkedések két Bács-Kiskun megyei települést, Csátalját és Nagybaracskát érintenek. Két védővonalon a rendőrök megállítják a gépkocsikat, és megkérdezik, visznek-e szárnyast, húst vagy tojást. A hatósági állatorvosok összeszámolták és ellenőrizték a baromfiállományt, nem találtak beteg jószágot. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrei minden elhullott vízi szárnyast összeszednek és leadják a hatósági állatorvosnak. Hamar múló riadalmat keltett, hogy egy beteg hattyú bekerült Csátaljára, Nagy Tibor természetvédelmi őr házához. Három tyúkját és egy kakasát kiirtották, hasonló okból a faluban még tizenkilenc baromfi távozott a világból idő előtt.
- Tizenötödikén fél négykor kaptunk hivatalos értesítést a megyei védelmi bizottság elnökétől - meséli Kovács Antal csátaljai polgármester. - Hat órakor már a helybeliek megkapták a szórólapot, amelyekben tájékoztatást adtunk a kialakult helyzetről. Nem volt riadalom. Persze baromfi sincs sok: összesen négyezer-kétszázat számoltak össze. Nagyobb telep nincsen, piacra sem igen visznek belőlük. Minden rendben megy. Bár jobban szerettem volna, ha másról lesz híres Csátalja - sóhajt hátradőlve.
A falu tényleg nem kelti ostromlott község benyomását. Batta László és felesége például csak abban nem tud megegyezni, hogy a kopasz nyakú kakast levágják-e vagy sem. Az állat ugyanis folyton hátba rúgja az idős férfit. Felesége akkurátusan takargatja a hipós vízzel telt lavórt. Félő, hogy beleiszik a macska. A cirmos lenne a zárlat első olyan áldozata, amelynek nincs szárnya.
Nagy Tibor természetvédelmi őrt három társával a Ferenc-csatornán találjuk, a döglött vízimadarakat gyűjtik, állig fehér védőruhában. A mai termés egy szürke gém és egy szárcsa, ám most kifogtak egy feketerigót is. Persze ezek a madarak bármitől elpusztulhattak, mindenesetre át kell őket adni a hatósági állatorvosnak. A feketerigóból csöpög a víz.
- De hát ez nem is vízi madár - okvetetlenkedik valaki.
- Most már az - vágja rá egy másik természetvédelmi őr.
- Biztosan lázas volt, és fürdőt akart venni - folytatja a poénkodást egy harmadik. A feketerigó műanyag zsákba kerül.
A nagybaracskai halastó egy része be van fagyva, de közepén fél hektáron úszkálnak a vízi madarak. Rendszeresen itt marad telelni egy-egy, amely nem bírja szuflával, de február negyedikén kilenc darab hullott el, ezzel indult az egész história. A szűkös szabad vízfelületen a vándormadarak adják-veszik a vírust.
Nagy Tibor és felesége tágas házban lakik Csátalján. Innen kellett kiirtani a baromfit, mind a négyet. Az történt ugyanis, hogy még a hisztéria kirobbanása előtt egy madárkedvelő ember a sertéstelepről hozott egy beteg hattyút. A természetvédelmi őr értesítette a hatósági állatorvost, hiszen ők akkor már tudtak a veszélyről, itt egy élő minta, lehet elvinni. A hatósági állatorvosnak csak a döglött állatokra volt kialakult szolgálati utasítása, élőkre nem. Így két lehetőség volt: kitekerni a még élő gyanús hattyú nyakát, vagy kivárni, hogy kimúlike. Kimúlt, Nagy Tiboréknál. Halálba rántotta magával a kakast meg a három tyúkot.
- Nem olyan nagy tragédia - mondja a természetvédelmi őr -, tizenhat éve vegetáriánusok vagyunk.
Mivel a vadmadarakkal talán ők érintkeznek a legtöbbet, járványügyi megfigyelés alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy egy kockázatfelmérő beszélgetés után akkurátusan hőmérőzniük kell magukat reggel és este. A kór lappangási ideje hét nap. Ha baj van, azt hirtelen felszökő magas láz jelzi.
- Hogy érzi magát? - kérdezem Nagy Tibortól.
- Ma reggel 34,7 volt a hőmérsékletem - válaszolja csendesen mosolyogva. - Félő, hogy kezdek kihűlni.