Munkáról, képzésről, kutatásról

A Szabad Föld e heti kérdései a munkahelyekről és a szakképzésről:
1. Hány új munkahelyet ígérnek a következő négy évre összesen?
2. Évente hány milliárd forintot szánnak szak- és felnőttképzésre, kutatás-fejlesztésre a következő kormányzási ciklusban?

Fidesz
1. Magyarország legnagyobb gondja a munkanélküliség és az, hogy a tisztességes munkát nem becsülik meg kellően. Ma 400 ezer regisztrált munkanélküli él hazánkban, és 300 ezer olyan ember, aki dolgozna, de nincs rá lehetősége, így összesen 700 ezer magyar ember vár arra, hogy biztos megélhetése legyen. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy csak a tavalyi esztendőben további hatvanezer ember veszítette el az állását, ami a magyar gazdaság teljesítőképességének csökkenését jelzi. Egy év alatt az állam 750 ezer forintot költ egy munkanélkülire, ami a 2005-ös esztendőben 45 milliárd forintot tett ki. Így, a be nem fizetett járulékokkal együtt, a magyar költségvetés 220 milliárd forintot, majdnem kéthavi nyugdíjat veszített el azért, mert a kormány képtelen megoldást találni a munkanélküliség problémájára. Emellett nő azoknak a száma, akiknek van munkájuk, de úgy érzik, hogy tudásukat, tapasztalataikat nem becsülik meg, mert aránytalanul kevés fizetést kapnak. Változásra van szükség. Változtatnunk kell, ha el akarjuk kerülni, hogy ebben az évben újabb tízezrek veszítsék el a munkájukat. A Fidesz azt vallja, hogy a gazdaság talpra állításához fejlődő kis- és közepes vállalkozásokra és új munkahelyek teremtésére van szükség. Ezért hirdettük meg a tízszázalékos tb­járulék-csökkentés programját. A magyar tb-teher gazdasági teljesítményhez mért szintje még a fejlett uniós tagállamokhoz képest is kirívóan magas, annak ellenére, hogy a tb-járulék-csökkentés - amint azt az előző polgári kormány gyakorlata is bizonyította - jótékonyan hat a munkaerő-piaci viszonyokra. Ha 2006-ban tízszázalékos munkaadói tb-csökkentést hajtunk végre, akkor a csökkentés első évében már több mint százezer új munkahely létrejöttére számíthatunk, míg a második évben újabb tízezrekkel növekedne a munkahelyek száma. Ez több százmilliárd forint bevételt hozna a költségvetésnek, amiből fedezni lehet az intézkedéssel járó bevételkiesést, és lehetőség nyílna a 14. havi nyugdíj bevezetésére. A kormány állításával ellentétben tehát a radikális adócsökkentés jelentősen emelné az állami bevételeket, csökkentené az állam eladósodottságát, és mindeközben munkát teremtene több százezer honfitársunk számára.
{p}
2. A szakképzés rendszerét úgy kell átalakítanunk, hogy abban érvényre jusson a gazdaság szereplőinek és a fiataloknak a közös érdeke: a szakképzésből kikerülő rendelkezzen magas szintű, keresett és megbecsült szaktudással. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a képzések regionális összehangolásának erősítését, nagyobb teret biztosítanánk a gyakorlati képzésnek, és, tekintettel a különböző képzések eltérő költségigényére, differenciáltabbá tennénk e képzések finanszírozását. A szakképzés átalakításával újra bevonnánk az oktatásba a korábban lemorzsolódott, az általános iskolát be nem fejezett hátrányos helyzetű fiatalokat.

MSZP
1. A hazai gazdaság több mint 80 százaléka magánkézben van, így a foglakoztatásbővítés a magántulajdonban lévő vállalkozásoktól függ. Az államnak az a feladata marad, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben érdemes vállalkozni és dolgozni. A magyar gazdaság évenkénti GDP-növekedési üteme csaknem kétszer olyan nagy, mint az Európai Unióé. Ahhoz, hogy a hazai munkaerőpiacon 0,5-1 százalékos foglalkoztatás-bővülés menjen végbe, 4-4,5 százalékos GDP-növekedésre van szükség. Amennyiben a mostani fejlődési ütemünket vesszük alapul, 2013-ban érjük el az uniós foglalkoztatási átlagot. Tisztázni érdemes a fentebb leírtak tükrében a mostanában igen gyakran elhangzó teljes foglalkoztatottság fogalmát is. A teljes foglalkoztatottságon azt kell értenünk, hogy a munkaképes lakosság 70 százaléka dolgozik. Jelenleg Magyarországon a foglalkoztatottság 57 százalékos. A helyzet javítására a kormány komplex intézkedéseket hozott. A következő kormányzati ciklusban több ezermilliárd forintnyi fejlesztési pénz áll majd rendelkezésre. Ezekből munkahelyeket teremtő beruházások valósíthatók meg - például autópálya és vasútépítés, környezetvédelem -, másrészt piacot teremthetnek a magyar vállalkozásoknak és munkát keresőknek. Ezek az új lehetőségek hozzávetőlegesen kettőszázezer új munkahely megteremtéséhez vezethetnek.
Az országban meglévő fejlesztésre, építkezésre felhasználható hatalmas pénzügyi források elosztásáról a II. nemzeti fejlesztési terv (II. nft) gondoskodik, amely a 2007-2013 időszakot öleli fel. A kormány március 13-án fogadja el a II. nft-t. Azonban elmondható, hogy soha olyan tömegű pályázatot nem adtak be vállalkozások Magyarországon, és soha olyan mennyiségű támogatást nem ítéltek oda számukra, mint 2005-ben. Biztatóak 2006 kilátásai és a 2007. évtől kezdődő hétéves időszak is. 2007-től a támogatások nagysága várhatóan a mostaninak több mint az ötszöröse lesz: mintegy 15 ezer milliárd forintnyi támogatásra lehet számítani. Ebből az összegből jelentős pénz kerül az oktatásba, valamint a kutatás és fejlesztés területére is.
2. Jelenleg a hazai felnőtt- és szakképzés területén sok teendő akad. A meglévő helyzet javítására a kormány intézkedése nyomán most indult el a Lépj egyet előre! elnevezésű program, melynek keretében előreláthatólag négymilliárd forintból 11-15 ezer felnőtt képzése oldható meg 2007 októberéig. Felnőttképzés területén már viszonylag közel járunk az európai felnőttképzési arányokhoz - tavaly 800 ezren vettek részt ilyen oktatásban, az ideális egymillió lenne. A szakképzésnél a legnagyobb probléma, hogy alapvetően rossz a képzés szerkezete, amin változtatni kell.
Az elkövetkező időszaknak a tehetségről és a szorgalomról kell szólnia, amelynek révén Magyarország sikeres tud lenni.
{p}
MDF
1. Felelős politikus nem dobálózik felelőtlenül a számokkal. Felelős politikai párt nem ígérget felelőtlenül olyan konkrétumokat, amelyek megvalósíthatósága nem egy politikai erőtől, hanem konszenzuson alapuló, határozott kormányzati politikától s emellett sok más tényezőtől függ. Minden most elhangzó, több százezres foglalkoztatottságot ígérő számadat, amellyel a választási kampányban egymást túlígérik a nagy pártok, nem valós politikai szándékot tükröz, hanem a szavazatszerzést szolgálja.
Az MDF foglalkoztatáspolitikai programjának három fontos eleme van: a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, adópolitikai reform, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése. Akkor lesz több munkahely Magyarországon, ha növeljük a munkaadók számát. A magyar munkaerőpiac legfőbb foglalkoztatói a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k). Az ő helyzetük megerősítésére, versenyhelyzetük javítására az MDF egy azonnali intézkedésekből álló programcsomagot dolgozott ki, amely megkönnyíti a kkv-k helyzetét, stabilabbá teszik piaci pozícióikat, ezáltal több munkahelyet teremtenek. Ehhez kapcsolódik a 18 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése.
A részmunkaidős foglalkoztatottság, mely szintén az MDF programjának kulcseleme, azokat a dolgozni akaró kisgyerekes anyákat, illetve nyugdíjasokat juttatja munkahelyhez, akik a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nem vállalhatnak munkát.
2. A számháborúnak nincs sok értelme ebben a vonatkozásban sem. Nem az "ígéretmilliárdok" fontosak, hanem az alapelvek. Az MDF elkészítette a korszerű konzervativizmus oktatáspolitikai programját. A szakképzésben legfontosabb a hatékonyság: a fölösleges és költséges túlképzések helyett a nemzetgazdaság munkaerő-igényeinek kielégítése a vezérelv. Az MDF a gazdasági kamarák bevonásával fogja ésszerűsíteni a felnőtt- és szakképzés rendszerét.
Kutatás-fejlesztésre az MDF a jelenlegi 0,8 százalék körüli GDP-arányos támogatással szemben ennek dupláját kívánja biztosítani.

SZDSZ
1. A liberális gazdaságpolitika szellemében korlátozni kell az állam beavatkozását a magánszférába. Nem az állam dolga rávenni a cégeket arra, hogy munkahelyeket teremtsenek - különösen nem az, hogy valamiféle "teljes foglalkoztatási" utópia szellemében mindenkit alkalmazzanak. Az SZDSZ "nem ígér" a magánmunkáltatók, a vállalkozók helyett egyetlen munkahelyet sem. Ezzel szemben olyan gazdálkodási környezetet teremt, amelyben a vállalkozóknak érdekük minél több munkavállalót foglalkoztatni. Ennek meghatározó eleme a húszszázalékos egységes adó. Emellett az infrastruktúra-fejlesztés, a nemzetközi befektetők letelepítése mind-mind kapcsolódási lehetőséget, új munkahelyeket teremt a hazai kis- és közepes vállalkozások számára. Az EU vállalkozásokat támogató programjai mellett soha nem látott mennyiségű állami hitel- és garanciatermék segíti a vállalkozások versenyképességének növelését.
Nem mindenki tud vagy szeretne teljes munkaidőben dolgozni. Nekik kitűnő megoldás a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a távmunka. Az állam feladata megteremteni a lehetőséget a fogyatékkal élők nagyobb mértékű foglalkoztatására. Fontos az egész életen át tartó tanulás és a szakmai átképzés támogatása.
2. Az eladható szaktudás kialakítása az SZDSZ egyik legfontosabb célja. A liberális oktatási tárca az elmúlt négy évben is sokat tett ezért. A szak- és felnőttképzés, illetve kutatás-fejlesztés terén a központi költségvetés 35 milliárd forintos és a Nemzeti Fejlesztési Terv 12 milliárd forintos állami támogatása mellett a magántőke bevonásával 2006 végére összesen  200 milliárd forintot fordítunk oktatási épületek, kollégiumok felújítására, bővítésére. 2002-ben ötven százalékkal növeltük a felsőoktatásban dolgozók bérét.A jövőben még nagyobb állami támogatást kívánunk fordítani a szak- és felnőttképzésre. Mindamellett a kutatás-fejlesztés támogatásánál komoly szerkezetváltásra volna szükség. Nem tartható, hogy a vállalatok kevesebb mint felét fordítják K+F-finanszírozásra, mint az állam. Máshol ez az arány fordított. A tudományos intézmények rendszerét úgy kell átalakítanunk, hogy a kutatás-fejlesztés közvetlenebb kapcsolatban álljon az üzleti világgal. Az állam feladata elsősorban a magáncégek innovációs képességének erősítése.