Árvízi rekordok

Az árvízi rekordok megdöntését a Duna kezdte még április első hetében. A víz szintje Budapestnél 15 centiméterrel meghaladta a 2002-es rekordmagasságot, elérte a 262 centimétert. Szerencsére legnagyobb folyónkon a tetőzést követően felgyorsult az apadás, a húsvéti ünnepekre elmúlt a vészhelyzet, elkezdődhetett a károk felmérése és helyreállítása. A Tisza alsó szakaszán viszont a húsvét előtti napokban kellett kihirdetni a veszélyhelyzetet és elrendelni a rendkívüli védekezési készültséget. A szakemberek akkor azt prognosztizálták, hogy minden eddig mért és elképzelt értéknél magasabb lehet a Tisza vízszintje. Ennek oka lehet többek között, hogy az országhatáron túl még áradó Duna visszaduzzasztja a Tiszát. A gondot súlyosbítja, hogy a Duna mellett a Tiszába torkolló Maros vízszintje is magas, ez lassítja az ár levonulását, a tetőzés akár hetekig is eltarthat.
Az előrejelzés beigazolódott, a Tisza vízszintje húsvéthétfőn Szegednél meghaladta az 1970-es árvíz idején mért 960 centimétert, kora délután már 970 centimétert mértek. Szolnoknál ezen a napon 993 centiméter volt a Tisza vízszintje, és a folyó, bár nagyon lassan, de tovább áradt. Ekkor már biztos volt, hogy rendkívül tartós, elhúzódó tetőzésre kell felkészülni, mert a Hármas-Körös áradása, visszaduzzadása Szolnokig érezteti majd hatását. Kedden a Tisza szintje Szolnoknál átlépte a tíz métert, és a Körösök teljes magyarországi szakaszán ki kellett hirdetni a veszélyhelyzetet.
A gátak állták a harcot az árral, de több szakaszon további erősítésre volt szükség. A vízügyes szakemberek, a katonaság, a katasztrófavédelem, a polgári védelem és számos önkéntes vette ki részét a védelmi munkálatokból. Még a büntetésüket töltő fogvatartottak is segédkeztek a védekezésben, a nagyfai börtöngazdaság területén a katonák mellett kilencven elítélt is töltötte a homokzsákokat, melyeket katonai helikopterekkel szállítottak a gátakra. A légierő bevonására azért volt szükség, mert a folyamatosan ázó töltéseket a teherautók tovább rongálták volna. A biztonságosnak tűnő támfal és a homokzsákokkal történt megerősítés ellenére több helyen jelentkeztek vízszivárgások, ezért egyes utakon forgalomkorlátozást vezettek be. Ez érvényes volt a vasúti közlekedésre is. A Szolnok és Szajol közötti Tisza- és Zagyva-hídon csak az egyik vágányt használják, a híd terhelését kővel megrakott vagonokkal biztosítják. Békés megyében a Berettyó áradása miatt helyeztek használaton kívül egy vasúti hidat, emiatt Vésztő és Szeghalom között buszok szállítják az utasokat.
A hét közepére a legveszélyesebb helyzet Csongrádban, a Hármas-Körösöknél alakult ki, a gátakat 25 kilométer hosszúságban kell magasítani. Ez csak légi úton lehet megoldani, helikopterek hordják a homokzsákokat. Békés megyében Gyomaendrődnél és Szarvasnál különösen súlyos a helyzet, ahol szerdán minden eddigi rekordot megdöntött a vízszint. Gyománál 920, Szarvasnál 995 centiméter volt. Hasonló gondokkal küzdenek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmártonnál. Ott az eddigi legmagasabb, 985 centiméteres vízállást 2000-ben mérték, most viszont a vízszint elérte a 1009 centimétert.
A vízügyi szakemberek számítása szerint - lapunk megjelenésének időpontjában - csütörtök-pénteken tetőzik Szegednél a Tisza, amelynek magassága nagy valószínűséggel meghaladja majd a tíz métert. Már bekapcsolódtak a mentési munkálatokba a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallhatói is, és lapzártánk időpontjában érkezett a hír, hogy a gátakon van számos szegedi egyetemista is. A Tisza és a Körösök mentén a hét közepéről származó adatok szerint ötezren vettek részt a védekezésben, és jó hír ebben az áldatlan állapotban, hogy ebben a térségben még nem volt szükség kitelepítésre.
Határainkon túl, a szomszédos országokban még a miénknél is súlyosabb a helyzet. A Vajdaságban óráról órára újabb rekordokat dönt meg a Tisza vízszintje. A Bácskában és a Bánátban százezer hektárnyi termőföld került víz alá. Romániában, ahol sokfelé tíz kilométer szélesen hömpölyög a Duna, az árvíz miatt eddig közel tízezer embernek kellett menekülni. Az Al-Dunán katasztrófa fenyeget. A folyó sok helyen áttörte a gátakat vagy pedig túlcsordult azokon, és számos faluban lerombolta a többnyire vályogból épült házakat. A Duna-deltában a hét közepén tetőzött a folyó, míg Bulgáriában tovább emelkedhet a víz szintje.
{p}
Víz-költségek
A belvíz, majd az árvíz okozta károk jelentősen igénybe vették a költségvetést. A február óta tartó állapot költségei már meghaladták a nyolcmilliárd forintot. Április elejéhez viszonyítva megduplázódtak a kiadások. Az akkori tájékoztatás szerint a már felhasznált összeg naponta 200 millió forinttal növekedett. Most a napi költségek megközelítik a 400 milliót. A kiadások növekedésében meghatározó, hogy a Tiszán, valamint a mellékfolyóin a számítottnál hosszabb ideig tart az áradás.
Február óta a belvíz, majd az árvíz sújtotta területen 65 település 153 ingatlanjából kellett kitelepíteni az ott élőket. Vannak, akik már visszaköltözhettek a házukba, ahol levonult az ár, és nem okozott olyan kárt, melynek kijavítása hosszabb időt venne igénybe. A jelenlegi adatok szerint 523 személy él otthonától távol. Ez a szám a hátralévő két hétben még változhat. A kiköltöztetettek sorsáért a helyi önkormányzatok felelnek. Részükre szükséglakásokat biztosítanak, vagy iskolákban és óvodákban helyezik el őket. Ezt a rendkívüli állapotot addig tartják fenn az önkormányzatok, amíg nem múlik el az árvízveszély az érintettek lakóhelyén, és a víz okozta károkat rendbe nem hozzák. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek teljes egészében elvitte a házukat az ár. Számukra maradnak a szükséglakások addig, amíg az esetleges biztosítási térítésekből vagy szociális támogatásból nem épül fel az új otthonuk.

Vizes szent
Sokszor imádkozott már a tiszai ember oltalomért Nepomuki Szent Jánoshoz, a folyók, hidak, vízimalmok, hajósok, halászok és fuvarosok védőszentjéhez. A folyó környéki búcsúsok János litániáját imádkozták egykor, miközben átkeltek a kompon vagy a hídon. A szegedi hajósok ráhímeztették a szent képmását az 1876-ban készült egyleti lobogójukra, 1890-es zászlójukra pedig azt íratták: Nepomuki Szent János, őrizz minden veszélytől. A jámbor hívek oltárt emeltettek a város templomaiban a XIV. században gyónási titok áldozatává lett s a Moldvába ölt szent tiszteletére. János első szegedi szobrát még a XVIII. században, nyomban a szentté avatása (1729) után állították a vár előtt, a tiszai hajóhídnál, a mai közúti híd elődjénél. A szegedi vízi élet szívében, a sóház szomszédságában szintén volt szobra, amelyet névünnepén (május 16.) felvirágoztak, szív alakú lámpáját kivilágították - egészen addig, amíg az 1879. évi nagy árvíz el nem sodorta a szobrot. A szegediek a szent közbenjárásának tulajdonították egyebek mellett azt is, hogy a várost pusztító jégeső megkímélte a felsővárost a XIX. század hatvanas éveiben. Máig találkozni a szent szobrával többfelé a határban, miként Szeged-Szentmihályteleken is. Bizonyosan akad látogatója mostanában a szobrok mindegyikének: a megfeszített munka, az embert próbáló árvízi védekezés mellett jól jöhet a napokban a vizes szent segítsége is.

Araszoló beruházások
A házat, jószágot elsodró árvíz régóta fenyegeti a Tisza mentén élőket. Amióta Vásárhelyi Pál, a XIX. század zseniális mérnöke - Széchenyi István megbízásából - kidolgozta az árvizek elleni terveit, minden nemzedék hozzátett valamit elődei munkájához, ám az ezredforduló nagy árvizei próbára tették a gátakat.
Az emlékezetes 2001. évi beregi gátszakadás óta erős töltés épült a Tisza mindkét partján Vásárosnamény felett az országhatárig, elkészült a Szamos teljes védelmi rendszere, a Közép- és Alsó-Tisza vidékén, a Körösök, illetve a Bodrog mentén szintén megerősítették a töltések gyenge pontjait. Az árvizekkel szembeni hosszú távú megoldást a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése jelenti, erről 2004-ben döntött az Országgyűlés.
Tavaly 22 helyszínen folyt a munka, és számos állami beruházás készült el mintegy 10 milliárd forint értékben. Befejezték például a kisari, illetve a Csongrád alatti partbiztosítást, a tivadari híd tereprendezését, megszüntették a kosdi zsilipet, a töltést pedig áthelyezték. Bár gyorsított ütemben haladt az engedélyek megszerzése, a hatástanulmányok és tervek készítése, a területek igénybevétele, némely beruházás előkészítése mégis nagyon időigényes, mivel több helyen kisajátítási eljárást kellett kezdeményezni az építkezéshez szükséges terület megszerzéséért. A múlt évben kártalanították a cigándi és a tiszaroffi tározó területén érdekelt földtulajdonosokat is. A Vásárhelyi-terv azzal számol, hogy a két tározó 2007 végéig megépül.
Idén folytatódnak a hatalmas beruházások munkálatai, és befejezik egyebek mellett a beregi Felső-Tisza töltésének erősítését, a Lónyai-főcsatorna torkolati zsilipjének építését, a tiszadobi nyári gátat, a Körös-torok alatti partbiztosítást, Tószeg árvízvédelmi rendszerének kiépítését. Újabb 11 nagyszabású fejlesztés is indul, így például a Szamos-Kraszna közi, a hanyi-tiszasülyi, valamint a nagykunsági árvízi tározó megépítésének előkészítő munkálatai, hozzálátnak a tokaji töltés erősítéséhez, valamint a töltésfejlesztéshez Tiszaszalka, illetve Tiszasüly térségében. A beruházások elkészülte után jóval nagyobb biztonságban élhet másfél millió ember a Tisza 16 ezer négyzetkilométernyi árterén.