Galga menti jogosítványok

Kis-Magyarország a Galga mente Pest megyében. Névadó vize, amely Petőfi szerint "lassú andalgással hempelyeg", Nógrádban ered és a Jászságban torkollik a Zagyvába. Forrásvidékén végvárai vannak, az Alföldön délibábja, fővárosa Aszód. Itt kezdődött március végén a Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség kétnapos tanácskozása a felnőttképzés szerepéről, lehetőségeiről.

Hazai életBalázs Gusztáv2006. 04. 07. péntek2006. 04. 07.
Galga menti jogosítványok

- A népfőiskolai mozgalom evangélikus elmékben született, Dániában, ahol nemzetformáló erővé vált és a szövetkezést is segítette - mondta nyitó előadásában Roncz Béla, az 1700-as években alapított, 1994-ben újraindított Evangélikus Gimnázium igazgatója.
Aszódon már 1997-ben evangélikus oktatási központ létrehozását tervezték, amelynek egyik lába a gimnázium, a másik az azóta megépült kollégium, a harmadik egy tanszéki rendszerben működő, államilag elismert oktatást hirdető népfőiskola lenne, s mindehhez egy szociális otthon csatlakozna. Ezt az elgondolást beterjesztésekor még nem tartotta időszerűnek az egyház országos vezetése. A napjainkban zajló nemzedékváltás ebben is változást hozhat. Tény, hogy Aszód a hazai evangélikusság egyik történelmi központja, a tervezett népfőiskola számíthat a gödöllői egyetem vagy az egri főiskola tanárainak közreműködésére.
A felnőttkori tanulást a munkaerőpiac kényszeríti ki. Magyarország azonban egyelőre utolsó Európában a felnőttképzésben regisztráltak 3,3 százalékos arányával. Erre hívták fel a résztvevők figyelmét vitaindítójukban a BKNSZ vezetői, Gódor András elnök, Dány polgármestere és Nagy Júlia titkár, népművelő.
Pest megyében a foglalkoztatás mélypontján, 1994-ben több mint 16 munkanélküli állt sorban egy álláshelyért, 2005-ben kevesebb, mint három. Lengyel János, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója szerint ma már nincs jó szakma, az a sikeres a munkaerőpiacon, aki mindig megragadja a legjobb lehetőséget.
- Az aszódi kistérség közepesen fejlett, felzárkózó vidék. A nagykátaival, a jászberényivel és a pásztóival hasonlítható össze - vélekedett Eszes Katalin, az Aszódi Kistérség Önkormányzati Többcélú Társulásának munkatársa.
Az autóval rövid idő alatt bejárható tájon különböző kultúrák találkoznak. Magyarok, cigányok, németek, szlovákok vegyesen, katolikusok és protestánsok lakják. Elbűvölő, hogy senki sem akarja letagadni Galga menti mivoltát. Inkább olyan emberek is idevalósinak érzik magukat, akik két tájegység határán elterülő településen élnek.
Pedig errefelé sem gondtalan az élet. Az egyik falu vasúti fővonal, a másik szárnyvonal mellett terül el, s van, ahová csak busz jár. Autópálya szeli ketté, de több települést csak földút köt össze. Egymás mellett fekszik Kartal, ahol a legtöbb gyerek születik (az önkormányzat tavaly hatszázmillió forintot nyert az iskola bővítésére) és az elöregedő Verseg. 
A konferencia közönsége a második napon érdeklődése szerint utazhatott a térség két szélére. Püspökhatvanban a Varga Ökogazdaság várta a vendégeket. Az őshonos fajtákat tartó, bioélelmiszereket előállító és értékesítő farmon (ahol most egy szálloda épül gőzerővel) Vajna Tamás agrárközgazdász, a vállalkozás tanácsadója arról tett hitet, hogy az ökológiai gazdálkodás tudásalapú gazdálkodás, komolyabban figyelembe veszi a növények és állatok igényeit, mint az intenzív technológiák.
Dányban az 1886-ban épült öreg iskola aulájában kezdődött eszmecsere a műveltségi-képzettségi hátrányokkal küzdő fiatalok esélyjavító képzéséről. A községben élő oláh cigányok sajátos oktatási feladata volt a program apropója. A résztvevők kezükbe vehették a Szabad Föld tíz évvel ezelőtti számában megjelent riportot a romák akkori helyzetéről, s megnézhették az anyaggyűjtés során készült fényképfelvételeket is. Eközben Németh Antal, a gödöllői Támaszpont Alapítvány igazgatója elmondta, öt éve foglalkoznak elsősorban az általános iskolai képzésből kiesett fiatal felnőttek elhelyezkedést segítő felzárkóztatásával Dányban, Turán, Zsámbokon, Valkón.
Ez a munka csakis a kulturális különbségekhez igazodva lehet eredményes. A dányi cigányoknál például figyelembe kell venni, hogy a mielőbbi gyermekvállalás dívik körükben. Ilyen esetben jó, ha harmincéves korban az asszonyok visszaülnek az iskolapadba. A magyar közoktatás nem készült fel erre. Az alapítvány munkája is csak akkor sikeres, ha egy-egy közösséget meg tud győzni a tanulás értékéről. Addig ugyanis annak a viselkedését tekintik a normáktól eltérőnek, aki egyedül akar kiemelkedni a tanulással. A felzárkóztató oktatás a legváratlanabb eredményeket hozhatja. A hírek szerint például most már kevesebben hajtanak autót Dányban jogosítvány nélkül. Ez az okmány pedig a megélhetéshez is elvezethet.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek