Nagy falat a recski érc

Csipkerózsika-álmát alussza a Mátra gyomrában a világ ötödik legnagyobb rézérclelőhelye. Többen érdeklődtek már a kitermelési lehetőségek iránt, voltak komolynak tűnő befektetőjelöltek is, ám a szerződés aláírásáig egyikőjük sem merészkedett el. Legújabban egy Kanadában élő, magyar származású geológus mutat hajlandóságot a kivásárlásra.

Hazai életKovács István2006. 04. 21. péntek2006. 04. 21.
Nagy falat a recski érc

Holló Imre recski polgármester huszonnégy éven át dolgozott a bányában, így könnyen tud felvilágosítással szolgálni a nála érdeklődőknek. Elmondja, hogy a 900 és 1100 méter mélyben található, 13 kilométer hosszú vágatokból az állagvédelmi időszakban hozzávetőleg napi 2000 köbméter vizet szivattyúztak ki. Ennek 1990 környékén a napi költsége elérte az egymillió forintot, a réz ára pedig annyira alacsony - 1700-2000 USD - volt, hogy nem érte meg az ércet a felszínre hozni. Recsken egyébként soha nem volt iparszerű kitermelés, egy alkalommal kohósítottak Csehszlovákiában 300 tonnányi nyersanyagot, ám a végeredményről senki nem tud. Az érc tartalmaz még foszfort, cinket, aranyat, ezüstöt, vanádiumot és más értékes fémeket is.
A monumentális méretű állami beruházás a mélyművelésű bányákra jellemző magas termelési költségek és a kedvezőtlen árak miatt 2000-ben a bezárás sorsára jutott. A berendezéseket kimentették, és hagyták, hogy a víz legyen az úr az aknákban. Aztán 2002-től elkezdett emelkedni a világpiaci ár, és ma a színrézért 4400 dollárt kínálnak tonnánként a vevők. Meg is nőtt az érdeklődés a recski bánya iránt, jártak a Mátrában kínai, kanadai érdeklődők is.
A bánya vagyonkezelői jogát a Mecsek Öko gyakorolja, melynek vezérigazgatója, Papp Béla a hasznosítás több lehetőségéről is tájékoztatott. Készültek tervek villamos- és geotermikus erőmű építéséről, amelyekkel kihasználhatók lennének a meglévő adottságok. A kitermelés elkezdésére, illetve az értékesítésre egyelőre nincs élő pályázat, a korábbi pedig nem volt sikeres, hiszen a komolynak gondolt tárgyalófél megszakította a tárgyalásokat. A beruházás rendkívül tőke- és időigényes, az újranyitáshoz legalább 50-60 milliárd forintra lenne szükség, amely összeg megtérülési ideje 12-15 évre tehető. Legújabban egy kanadai magyar geológus mutat érdeklődést az ércvagyon iránt, ám bővebb információt senki sem ad róla. Előfordult már ugyanis olyan eset, hogy egy nappal a szerződés aláírása előtt lépett vissza a befektetőjelölt az üzletkötéstől.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek