Tízezrek a gátakon

A kormány 12 pontos árvízvédelmi cselekvési programot fogadott el, amely szerint a védekezésnek nem lehetnek pénzügyi akadályai. Hatalomra kerülése esetén az ellenzék a károk pótlását ígéri. Az érintett települések polgármesterei, a megyei közgyűlések elnökei saját hatáskörben dönthetnek a lakosság kitelepítéséről, iskolák, sportcsarnokok, esetleg éttermek bezárásáról, elhagyott ingatlanok őrzéséről, hátrahagyott állatok, takarmány elszállításáról, elrendelhetnek közlekedési korlátozást, mozgósíthatják a polgári védelmi szolgálatot.
A Dunán a Szigetköztől a Csepel-szigetig, a Tiszán Záhony és Vásárosnamény között, illetve a Körösökön, a Berettyón, a Hernádon és a Bodrogon harmadfokú a védelmi készültség. A Duna középső szakaszán naponta 45 centiméterrel emelkedik a vízszint. A Tolna megyei Báta egy részére csupán csónakkal jutnak be az ott lakók. A Bodrog mentén is veszélyben van több település. Bodrogolaszi néhány utcájába már betört a víz, és körbezárta a házakat. A települést homokzsákok védik. A Gemenci-erdőt ugyancsak teljes egészében víz borítja, ezért menekülő útvonalat építettek az értékes nagyvadaknak. A belvíz és az árvíz kilencezer épületet és harmincezer embert fenyeget hazánkban, 52 településről több mint ötszáz személyt kellett kitelepíteni lapzártánkig. Huszonötezren dolgoznak a gátakon. Az önkormányzatok, a vízügy, a honvédség, a tűzoltóság mellett a polgári védelem is részt vesz a védekezésben. Rengeteg önkéntes tölti a homokzsákokat, építi a gátakat. A vízügyi szakemberek szerint elhúzódó védekezéssel kell számolni.

Árvízi összegek
A biztosítótársaságok a véletlen, a váratlan és az előre nem látható eseményekre kötnek megállapodást. A belvíz okozta kárt nem térítik meg, az árvízkárt viszont, néhány kivételtől eltekintve, igen. Ide nem tartozó például az árterület, az ott épült ingatlanokra nem köthető szerződés.
- Kárnak minősül, ha védett terület önt el az ár, és a keletkezett károkat megtérítik a biztosítótársaságok azok számára, akik rendelkeznek érvényes szerződéssel - mondta Flachner Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbizottságának soros elnöke. - Elfogadható, ha a víz átszakítja a gátat vagy átbukik a gáton, és az is gátszakadásnak tekinthető, ha védelmi okokból kell átvágni. A kárbecslések az ár levonulása után következnek, és azok nyomán téríti meg a kárt ügyfeleinek a biztosító. A legutóbbi nagy árvíz 2002-ben volt, akkor a dunai térségben 650 kárigényt fogadtak el a különböző biztosítótársaságok, a kifizetett kár értéke 350 millió forint volt. A másik veszélyeztetett területen, a borsodi térségben 360 ügyfél jelentett be kárt, nekik kilencvenmillió forintot utaltak át a társaságok.
A kormány költségvetésében is szerepel az árvízkárok orvoslására elkülönített keret. Felhasználásáról a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek, az összeg jelentős részét védelmi eszközök beszerzésére fordítják. Ebből a keretből pályázhatnak támogatásra az önkormányzatok a tulajdonukban lévő ingatlanokban keletkezett károk rendezésére. Lehetőség van arra is, hogy magánszemélyeket egyszeri szociális támogatásban részesítsen az önkormányzat. A költségvetésben jóváhagyott összeg nagysága a kártól függően változhat.
A mostani árvíz okozta károk április elejéig hárommilliárd forinttal terhelték meg az ország költségvetését, az árhullámok biztonságos levezetése naponta még kétszázmillió forintot emészt fel. A végösszeg nagysága csak akkor állapítható meg, ha visszatérnek medrükbe a folyók, és helyreáll a rend.