Ami drágul még az idén

A lakosság elsősorban áremeléseken keresztül tapasztalja meg, mit is jelent az az ígéret, mely szerint a kabinet 2008-ig vissza fogja állítani az ország gazdasági egyensúlyát. A legelső ilyen hatást júliusban tapasztalhatják meg a családok, amikor is, nagy valószínűséggel, 13 százalékkal drágul a villanyáram a kisfogyasztók számára, tizedével az ipari felhasználók részére. Ez valójában nem ilyen arányú drágulás az elmúlt évhez viszonyítva, hiszen januártól az áram áfakulcsa 25-ről húsz százalékra csökkent. Az energiaárak emelkedésének velejárója, hogy növekszik nem egy termék - például az élelmiszerek - ára is. A tervek között szerepel a 15 százalékos áfakulcsba tartozó szolgáltatások forgalmi adójának felemelése húsz százalékra.
Várhatóan júliustól emelkedik a gáz ára, az évi 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztóké tíz, az 1500 és 3000 köbméter közöttit fogyasztóké harminc százalékkal. Az ennél többet fogyasztók számára megduplázódhat a gázár; igaz, ebbe az utóbbi kategóriába csak a lakosság tíz százaléka tartozik. Csökken az eddigi ártámogatás, az állam csak a rászorulóknak térít a fogyasztás árából.
Hogy az általános forgalmi adóhoz (áfa) mikor tud hozzányúlni a kormány, még kérdés - különféle jogszabályokat meg kell ugyanis változtatni, ami időigényes -, de vélhetően a nyár végén az eddigi 15 százalékos kulcsot húszszázalékosra növeli. Vagyis az év eleji áfacsökkentés hatása biztosan eltűnik, s inkább növekedés várható a legtöbb termék esetében, így az élelmiszereknél is.
A kormányprogramból az derül ki, hogy a következő két év rámegy a gazdasági stabilizációra, és érzékelhető növekedésre csak 2008 után lehet számítani. Számos területen elkerülhetetlen a megszorítás, mert csak így lehet mérsékelni az államháztartás tetemes hiányát és csökkenteni az államadóságot. A nehéznek ígérkező időszak megédesíthető a 2007-től kilátásba helyezett bőséges uniós támogatással. Ide sorolható például a közlekedés fejlesztése, a csatornázás, a kórház- és iskolafelújitás. Tulajdonképpen ebből minden állampolgár részesülhet; az is igaz viszont, hogy ezekhez a fejlesztésekhez elő kell teremteni az önerőt, ami csak megszorításokkal érhető el.
Az illetékesek nem erősítették meg, de nem is cáfolták azt a hírt, miszerint bevezetnék az egészségügyben a vizitdíjat. Ha igaz, hogy a páciens az orvosnak  minden találkozásáért 200 forintot tartozna megfizetni, akkor a számítások szerint ez évente akár húsz-harminc milliárdot hozhatna az egészségügyi kasszának. Ez az elképzelés máris óriási vitát váltott ki, mert keményen sújtaná a legszegényebbeket. A rendszeresen gyógyszert szedőknek a tervezet szerint a recept felírásáért is fizetni kellene. Az sem kizárt, hogy bizonyos gyógyszerek ára emelkedni fog, de még tartanak a tárgyalások a gyógyszergyártókkal.
A miniszterelnök a napokban találkozott a szakszervezetek képviselőivel, és megerősítette, hogy az előző ciklusban meghatározott, több évre szóló minimálbér-emelés nem változik. Nem kell tartani attól sem, hogy a minimálbér után adózni kell. A kormány nem tervez változást a már korábban elfogadott nyugdíjtörvényen sem. Kedvezően alakulhat az álláskeresési járadék - ez a munkanélküli-segély új elnevezése - felső határa. Tavaly novemberben a munkahelyét elvesztő keresetétől függetlenül a maximum 44 460 forint volt. Most a munkanélküliség első negyedévében 75 ezer forint, majd a követező két negyedévben a minimálbér hatvan százaléka lesz. Jövőre az álláskeresési járadék első negyedévi összegének felső határa 79 ezer forint lehet.

Nyugdíjemelések 2010-ig
A kormány még az előző ciklusban kidolgozott egy nyugdíjemelési koncepciót. A javaslat több lépcsőben valósul meg, és az éves rendszeres emelésen felül enyhíti az elmúlt évtizedekben felhalmozódott igazságtalanságokat. A korábbi, ötvenszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjakat idén 55 százalékra, jövőre pedig hatvan százalékra emelik. Jövő januártól emelkedik az 1988 előtt megállapított saját jogú nyugdíjak összege, 2008 januárjától pedig az 1991-1996 között nyugdíjba vonulók részesülnek emelésben a kidolgozott számítások alapján.
2009. január 1-jétől egységesen két százalékkal emelkednek az 1988 és 1990 között megállapított saját jogú nyugdíjak. Ettől az időponttól négy százalékkal növekszik az 1992-1995 között nyugdíjba vonultak járuléka, és hasonló szabály lesz érvényes az 1997-1998-ban megállapított nyugdíjakra. Valamennyi korábban, 1991 és 2007 között megállapított rokkantsági nyugdíjnak is a további emelését tervezik 2010 januárjától.