Jeges özönvíz

Egyik pillanatról a másikra a trópusokon érezhették magukat a fővárosiak: a tikkasztó hőségben 50-60 milliméternyi csapadék zúdult rövid idő alatt Budapestre és környékére a hét első napján. A jégesővel érkezett felhőszakadás főként Budán okozott káoszt a közlekedésben. Az özönvíz nem kímélte Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, illetve Pest megyét sem.
A néhol félméteres vízben elakadt autók vesztegeltek a főváros útjain, a villamosok egy része nem közlekedett a budai oldalon, átmenetileg álltak az alacsony padlójú buszok is. A vasúti forgalom szintén szünetelt, mert a hegyekből patakként zuhogó víz elöntötte a Déli pályaudvart: eláztak a peronok, a váltóberendezések, a vágányok, ezért másfél órán át nem indulhattak a vonatok, és a Dunántúlról érkező szerelvények csak Kelenföldig közlekedtek.
Alig egy óra alatt öntötte el a víz a fél várost. A budai oldal egy részén jégesővel kezdődött az égszakadás délután három óra körül. A borsószem nagyságú jégdarabok néhol összefüggő, hófehér szőnyeget alkottak a kertekben. A fagyott csapadék gyorsan elolvadt a hatalmas mennyiségű, langyos esőtől, és percek múlva már "csak" a jégverés okozta károk szembetűnő nyomai látszottak a növényzeten és a személyautók karosszériáján. Több benzinkutat be kellett zárni, akárcsak az egyik legnagyobb budai bevásárlóközpontot, ahol az épületbe zúdult víz elöntötte az üzleteket, és a mélygarázs plafonjából zuhogott a víz.
Mezítlábas gyalogosok igyekeztek az utcákon hömpölygő, néhol térdig érő vízben Pestről Budára, mert a metrópótló buszok zöme sem járt egy ideig. Tűzoltóautót viszont rengeteget lehetett látni: több száz elöntött pincéhez, alagsori lakáshoz, üzlethelyiséghez, garázshoz és néhány súlyos közúti balesethez is riasztották a lánglovagokat. Mivel a csatornák többsége nem volt képes elnyelni a tengernyi vizet, a szivattyúk éjszakába nyúlóan munkában voltak. Az özönvíz okozta károk felmérése lapzártánk idején kezdődött.
A vihar nem kímélte Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyét sem. Legtöbbször az úttestre dőlt fák eltávolításához, vízszivattyúzáshoz hívták a tűzoltókat, Szolnokon egy kéményt ért villámcsapás miatt is volt riasztás. Az égszakadás hatalmas károkat okozott Vác és Gödöllő térségében is, ahol az utakra dőlt fák miatt átmenetileg fennakadások voltak a közúti forgalomban. Nem jó hír, de tény, hogy a mostanihoz hasonló felhőszakadásokra bármikor számítani lehet a hosszan tartó kánikulában. A forróságban gyakran kialakulnak ugyanis heves zivatarok, és a meteorológusok szerint viszonylag kis területen, rövid idő alatt akár több tíz milliméternyi csapadék is lehullhat.

Régi idők vihara
A rekkenő hőségben hirtelen lezúduló csapadék sokszor keresztülhúzta elődeink számításait is. 1668 júliusának felhőszakadásai például nem csupán a termést vitték el, emberek életét is követelték szerte az országban. Pesten és Budán is megemlegették sokáig a 181 évvel ezelőtti özönvizet, amely idén napra, és csaknem órára pontosan megismétlődött: az 1825. július 24-i felhőszakadás elmosta a budai gazdák kerti terményeit, a jég elverte a szőlőiket, napokig nem lehetett közlekedni az iszappal borított utakon. 1831 esős júliusában még lábon állt ilyenkor a gabona a földeken, mert egy kaszavágásnyit sem lehetett betakarítani a felhőszakadások miatt.