Paprikás hangulat a Kossuth téren

Ahogy a tér felé közeledek, úgy sűrűsödik a tömeg. A Kossuth-szobornál még ülőhely is akad a pázsiton, beljebb érve már le kell szállnom a kerékpárról. Nem is a tömeg miatt, hanem mert kisbuszok telepedtek a járdára. Mindegyik egy-egy külföldi tévéállomásé. Amikor két nappal korábban erre jártam, még csak lengyel, horvát, román, német rendszámokat láttam, most már angol, osztrák is társult hozzájuk. Az egyik szélvédőjére szórólapot tűztek, rajta Gyurcsány Ferenc fényképe, amint éppen beszél. Mellette öles betűkkel: "Wanted." Magyarul: körözik. S alatta: Aki információval rendelkezik a fent bemutatott személyről, hívja a rendőrséget...
A téren az aszfaltozott részt, ahol máskor autók parkolnak, vaskordonnal vették körül. Hogy miért, nem tudom, a bejárás szabad. Csütörtökön még ezen a részen foghíjas volt a tömeg, most tömött ez a rész is.
A hangulat leginkább piknikre hasonlít, ismerősök köszöntik egymást, vitatják a kialakult helyzetet, mások fényképeznek, sokan a telefonjukkal. A résztvevők életkora vegyes, többségben vannak a fiatalok. Némelyek közülük nemzetiszínű karszalagot viselnek.
- A provokátorokat szűrjük ki - válaszolja egy szőke fiú, kora alapján gimnazista lehet.
- S van dolgotok?
- Nem sok, de akad. Egy-két részeg. Egyébként békés a tömeg, hiszen láthatod.
A tömeg valóban békés, a szónokokat hallgatják, zászlókat lengetnek, időközönként a kormány lemondását követelő szöveget skandálnak. Afféle Hyde Parkká vált a Kossuth tér, bárki szót kaphat, aki jelentkezik.
Így aztán a beszédek minősége is változó. Van, aki csak éppen valamelyik vidéki város - előbb Miskolc, most Győr - köszöntését adja át, van, aki hosszú beszédben köszöni meg a rendőrség munkáját, más verset szaval, ismét más énekel. Van köztük iskolázott hangú művész s műkedvelő zenész. Egyben valamennyinek egyezik a véleménye: távozzon a miniszterelnök, mondjon le a kormány.
Mindenkinek taps a jutalma, esetleg zászlólengetés.
Mert zászlóból nincs hiány. A többség csak rövid nyelű magyar zászlót lobogtat, más Árpád-sávosat erősített horgászbotnyélre. Aki pedig netán zászló nélkül érkezett volna, annak sem kell kétségbe esnie, néhány ezer forintért hozzájuthat. Árusból igazán nincs hiány. Pólóhoz már ezerötszáz forintért hozzá lehet jutni, rajta a miniszterelnök rajza olyan hosszú orral, hogy még egy zászló is elfér alatta. Felirata: Aki hazudik, az lop. Keletje lehet az árunak, később többeken látom. A népi folklór egyébként is virágzik, legalábbis a pólófeliratok tanúsága szerint. Előttem az egyik fiatalember hátán: "Apám magyar, anyám magyar, gebedjen meg, akit zavar." Másikon: "Búcsúbuli, táncolj, Feri!"
Az árusok vélhetően a hosszan elhúzódó tüntetésért imádkoznak, jól mehet a bolt, mindegyik asztala előtt vásárlók. Van, aki perecet árul vagy üdítőt, ismét más Márai Sándor, Wass Albert műveit, Ady Endre verseit meg magyar jelképeket minden formában, méretben és mennyiségben.
Az emelvény előtt már lépni is alig lehet. Kordonnal körülvett részen hagymát, krumplit pucolnak fejkendős asszonyok, férfiak kenyeret szelnek, a gulyáságyúban rotyog az étel. Bárki kaphat ingyen egy tál gulyást, bár a költségekre adományokat elfogadnak. Az ételosztó előtt sor áll, ám aki beéri egy zsíros kenyérrel, az azonnal hozzájuthat.
Beljebb furakszom a tömegben. Egy csoport koporsót áll körül, rajta a felirat: "Temetjük a Gyurcsány-kormányt." Alatta: "Nektek nincs feltámadás." S egy kérés: kegyeletből senki ne ragasszon cetlit a koporsóra. Nem is látok rajta papírt, ám alatta annál többet. Idézetek Gyurcsány elhíresült beszédéből. Mellettük a fényképe, arrébb Kuncze Gáboré és Keller Lászlóé. Utóbbitól elszámoltatást követelnek.
Fejünk fölött helikopter köröz; gondolom, valamelyik tévétársaság készít felvételeket. Odafentről könynyebben fel tudják mérni, mennyien lehetnek a téren, én csak azt látom, hogy még az Alkotmány utcában is állnak. A rádió este több tízezer tüntetőről adott hírt.
Sinkovics Vitay András lép most a mikrofonhoz:
- A tévében most mondták be, hogy a Kossuth téren Orbán-ellenes tüntetést tartanak.
A tömeg felhördül, majd ütemesen rákezdi: "Viktor, Viktor!"
Viktor azonban nem jön, helyette a Nemzeti Kerekasztal szónokai adják egymásnak a mikrofont. Lassan besötétedik, kijjebb húzódom a tömegből. Mellettem sátrak, tíz-tizenöt, a legelszántabb tüntetők lakhelye e napokban. Arrébb görényt köröztet egy fiatal lány maga körül, távolabbról fiúk figyelik mosolyogva.
Középkorú férfi közeledik, karja tárva, botot tart keresztben, a botra körülbelül tíz papírt illesztett, némelyiken csak egy-két szó, másikon hosszabb szöveg. Közelebb lépek, látom, valamennyi a kormány lemondását követeli.
- Minden este kijövök - magyarázza kérdezés nélkül, amikor látja, hogy olvasgatom a feliratait. - S maradok is addig, amíg le nem mond Gyurcsány.