Beszélnek-e a gének japánul?

- Mivel jár a szentpétervári díszdoktori cím? Ezentúl rendszeresen meghívják előadást tartani?
- Előfordulhat az is. De lényegesebb, hogy a tudományos életben jobban számon fognak tartani. Már csak azért is, mert Magyarországnak nincs olyan sok szentpétervári díszdoktora.
- Szentpétervárról rögtön a finnugor írók IX. nemzetközi konferenciájára utazott. Hogyan s mikor jött létre az együttműködés?
- Spontánul, közfelkiáltással, 1989-ben Joskar-Olában, Mariföld fővárosában. Gyönyörű, megható összejövetel volt: a kis finnugor népek képviselői a recsegő-ropogó Szovjetunióban először fejezhették ki a keserűségüket, fogalmazhatták meg vágyaikat.
- A magyar írók, művészek, tudósok kongresszuson ápolják a rokoni kapcsolatokat, de vannak, akik tévútnak vagy egyenesen félrevezetésnek tartják a finnugor eredetünkről szóló teóriákat.
- Jó kétszázötven éve tudjuk, hogy nyelvünk finnugor eredetű, de már akkor elkezdődött a tiltakozás: nem kell nekünk ez a rokonság, mert mi sokkal előkelőbb népektől származunk. Számos tudós és költő szinte a világ valamennyi népével foglalkozni kezdett, állítván róluk, hogy ez is rokon, az is rokon, a tudománynak pedig nagyon erős küzdelmet kellett folytatnia azért, hogy a vágyálmok helyett a tények igazsága derüljön ki.
- És kiderült?
- A nyelvi tények kérdésében engedmény nincs: tetszik, nem tetszik, finnugorok vagyunk. Ennek dacára mind a mai napig iszonyatos a finnugor-ellenesség. Rosszabb a helyzet, mint 1825-ben volt, amikor megjelent Horvát István "híres" könyve a nyelvünk eredetéről, amelyben az áll, hogy a Biblia is tele van magyar szavakkal, Ádám és Éva is magyarul beszélt, sőt még a jó isten is valószínűleg magyar. Ezek az őrültségek máig megmaradtak. Mostanság a sumér, etruszk irány divat, egyre több őstörténeti egyesület szerveződik, már a pedagógusképzésbe is beszivárogtak ezek a képtelenségek, a tudós ember meg kétségbeesve figyeli, mikor térünk magunkhoz és vissza a valósághoz.
- Nyelvünk egyáltalán nem hasonlít a finnhez, gyanítom, hogy a legközelebbi rokonaink nyelvéhez, a vogulhoz és az osztjákhoz sem. Miért biztos, hogy közös nyelvcsaládba tartozunk?
- A szlávok, a germán és az újlatin népek úgy ezerötszáz éve még közös nyelvet beszéltek. Mi legalább ötezer éve elváltunk a rokonainktól, és nem is maradtunk egymás közelében, azóta önállóan fejlődik a nyelvünk. Ezért nem értjük a finnt, az észtet, a vogult vagy az osztjákot. A valamikor közös szavaink ma már máshogy hangoznak az ötezer év távollét miatt.
- Akkor miből lehet következtetni a múltra?
- A legfontosabb magyar szavak bizonyítottan finnugor eredetűek. Például a testrészek nevei: szem, fül, száj, szív, kéz. Továbbá a számnevek, egyszerűbb foglalkozások elnevezései. Körülbelül ötszáz ilyen tőszavunk van... Ha bárki beszédéből kiragadnánk egy ötperces részt, és egy nyelvész aláhúzná benne a finnugor eredetű szavakat, akkor eltátanánk a szánkat: a sok idegen eredetű jövevényszó mellett az alap, ami összeköti a szavakat, ami nyelvvé teszi a magyart, az finnugor. Nyelvünk szerkezete, a toldalékaink túlnyomó része is finnugor eredetű. Egy kis statisztika: a Himnusz és a Szózat szavainak minimum hetvenöt százaléka finnugor.
- Hogyan állapítható meg egy szóról, hogy finnugor eredetű?
- A mintegy húsz ismert finnugor nyelvből nyelvfejlődési törvények alapján kikövetkeztethető, rekonstruálható a valamikori közös alapnyelv.
- A népek eredetének keresésében hatalmas új lehetőségeket nyithat a génkutatás. Eldönthető genetikai vizsgálatokkal a finnugor vita?
- A gének nem tudnak megszólalni. Ha föltárnánk egy ötezer éves sírt ott, ahol hajdanán finnugorok éltek, és valamelyik híres genetikusunk a vizsgálatai után azt mondaná, hogy itt nem finnugorok, hanem távol-keleti népek éltek, ezt akkor hinném el neki, ha a gének megszólalnának japánul. A vándorló népek révén az egész emberiség állandó keveredésben volt.
- Mit bizonyít a génállomány?
- Nyelvcsaládba tartozást semmiképp. Ha genetikailag vizsgálódnánk egy ezer éve csak magyarok lakta kis falu temetőjében, kiderülne, hogy különböző népek keveredéséből származtak a honfoglalás kori magyar ajkú nemzetségek. De a nyelvük finnugor eredetű volt, és tudjuk róluk, merre vándoroltak, honnan érkeztek.

Eredetmítoszok
A finnugor gondolat megjelenése előtt, után és közben számos egyéb elmélet alakult ki származásunkról és nyelvünk eredetéről. Ezek közül sok ma is igen divatos. A török-szkíta-szittya-alán-hun a legrégibb eredetmítoszunk, ebben hitt Kézai Simon történetíró a XIII. században, és ezt vallotta a kettős honfoglalás tanáról elhíresült, XX. századi László Gyula régész-történész professzor. A párthus eredetről szóló tan is már legalább kétszáz éves, újabban kiszorítják a sumér rokonságról szóló feltevések. Vannak, akik filippinói atyafiságunkat hangoztatják; más nézetek szerint vulkánkitörés miatt Nyugat felé menekülő japánoktól származunk. De olyan könyv is jelent már meg, amelyben azt fejtegették: a magyarok a világűrből érkeztek, és Gyulafehérvár térségében értek földet űrhajóval. A különböző elméletek szószólói legtöbbször hasonló hangzású szavak felkutatásával igyekeznek bizonyítani a rokonságot. Az ufóhívők szerint a magyar volt az ősnyelv, az összes többi belőle alakult ki.