Ételőrszem éjjel-nappal

Nem csupán Boriska néninek jó hír, hogy sokasodnak az élelmiszer-ellenőrzések, és a hatóságok munkatársai - remélhetőleg - idejében lecsapnak a szabálytalankodókra; ott lesznek minden kilométerkőnél, és egykettőre lehúzzák a rolót a zavarosban halászó, az egészségünket veszélyeztető kereskedő üzletén. A hatóságok szigorúbban ellenőrzik a következő hetekben a piacokat, az árusítóhelyeket. A teljes élelmiszerláncot vizsgálják, bármikor megjelenhetnek tehát az állattartó telepeken (vizsgálatuk tárgya lesz a hal, a sertés, a baromfi, különösen a pulyka), vágóhidakon, feldolgozó üzemekben, raktárakban-tárolókban is. Ahol súlyos szabálytalanságokat találnak, oda, azt ígérik, többször is visszatérnek. November derekától január elejéig bárhol, bármikor lehet számítani élelmiszermustrára. Mint a minapi piaci példa is tanúsítja, az ellenőrök munkaideje nem reggel 8-tól délután 4 óráig tart, akár éjjel egykor, hajnali háromkor is akcióba léphetnek. Nem csupán a piacokon ellenőriznek, és nemcsak a húsféleségek kerülnek képbe: védelmünkben az állat- és növény-egészségügyi szakemberek az alapanyagtól a vásárlóig, mondhatni a földtől a kosarunkig nyomon követik az árucikkek útját, rajtaütéseikkel védve a fogyasztókat.
Egyúttal vissza akarják szorítani a feketegazdaságot is. Süth Miklós országos főállatorvos kifejtette, hogy a jókor időzített ellenőrzésekkel súlyos csapás mérhető a fogyasztók biztonságát veszélyeztetőkre és azokra, akik semmibe veszik a tisztességes versenyt. A szakemberek nem bíznak semmit a véletlenre, ezért a társhatóságok munkatársai - többek között rendőrök, vámosok, adóellenőrök - közreműködéséhez folyamodnak. Vizsgálódik az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság, az Országos Borminősítő Intézet, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet. Górcső alatt lesznek például az ünnepi asztalra kerülő borok meg a bejglik.
Nem véletlenül: a becslések szerint a sertéshúspiacon legalább 20, a baromfién 15, a borén 25 százalékot képvisel a szürke- vagy feketegazdaságból származó termék. Ez sokszor már nemcsak azt jelenti, hogy hazai termelőktől, vágóhidaktól származik a számla nélkül, állatorvosi, élelmiszer-biztonsági igazolások nélkül forgalomba hozott termék. Az utóbbi egy évben egyre több, külföldről származó, de eredetét illetően ismeretlen tételt foglaltak le a hatóságok. Ez viszont sokak szerint csak a jéghegy csúcsa! Arra nézve viszont nincs becslés, hogy az elfogott feketeszállítmányok vajon hány százalékát tehetik ki az összes csermpészárunak.

Veszélyes-e az emberre?
Egy külföldi kutatócsoportnak sikerült kimutatni madárinfluenzás betegekben olyan H5N1 vírusmutánsokat, amelyek megfertőzik a madarat és az embert is, írta a Nature folyóirat. A madár- és a humán influenzavírus eltérő. Influenza-világjárvány egyebek mellett akkor törhet ki, ha egy madárinfluenza-vírus képes emberi sejtekhez is kötődni. (A korábbi madárjárványokat előidéző vírusok legalább két különleges mutációja okozta azt, hogy emberek is megbetegedtek.) A vizsgálat szerint az emberi sejtekhez is kötődő H5N1 vírustörzsek a mutációk miatt más aminosavakat tartalmaztak, mint azok, amelyek kizárólag madársejtekhez kapcsolódtak; fény derült tehát azokra az elváltozásokra, amelyek lehetővé teszik az emberhez való alkalmazkodást. Ha találnak a jövőben valahol influenzás vadmadarat, akkor a kórokozó fehérjéinek analízisével meghatározható, hogy az emberre különösen veszélyes variáns-e vagy sem.