Nem elég csak a címkét nézni

Egy osztrák-magyar tulajdonban lévő cég - a M.E.G.A Trade Kereskedelmi Kft.-t 1996-ban jegyezte be a Fővárosi Cégbíróság Selected Food Kft. néven, ezt 1997-ben M.E.G.A. Trade-re "magyarosították" (a tulajdonosok között akkor izraeli és osztrák érdekeltségek voltak, a cég ma már osztrák és magyar kézben van) - telephelyén ugyanis iparszerű élelmiszer-hamisítás folyt, óriási üzleti értékben: az ellenőrök birtokába került számlák alapján úgy tűnik, alig két hónap alatt több mint másfél milliárd forintos bevételhez jutott a már korábban is többször büntetett vállalkozás. Az eladott áru legalább fele olyan volt, amelyen különböző módszerekkel megváltoztatták a minőségmegőrzési - régebbi kifejezéssel élve szavatossági - idő lejáratát, harmada pedig papíron már a vásárlás pillanatában is emberi fogyasztásra alkalmatlannak számított. Az "időgépbe tett" termékek között volt szalámi, kenőmájas, bor, margarin, tojás és még legalább százféle áru, például mélyhűtött hústermék is. Nem hivatalos hírek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal jelzése alapján mentek Törökbálintra az ellenőrök, hogy ott az évtized legnagyobb élelmiszer-hamisítási ügyét kezdjék vizsgálni.
- Mi folyik itt? - tették fel a kérdést már a parlamentben is a képviselők.
- Tovább szigorítunk, keményebben ellenőrzünk - válaszolta az agrárminiszter.
Süth Miklós országos főállatorvos többszöri újságírói kérdésre sem kívánta megbecsülni, hogy az október eleje és november vége közötti, lefoglalt számlák alapján azonosítható szállítások hová és hogyan juthattak el. Nagy részük valószínűleg akciós termékként a fogyasztók kosarába került, de nem kis mennyiség lehet az sem, amit a kiskereskedők továbbárusításra vittek el saját üzletükbe. Hogy pontosan hová és ki, az már gyakorlatilag kinyomozhatatlan.
Az mindenesetre beszédes, amit Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke állít, aki szerint ez az eset csak a jéghegy csúcsa. A szövetség tagjainak visszajelzéseiből arra lehet következtetni, hogy a magyar kiskereskedelemben (és nem csak az élelmiszer-kereskedelemben) a forgalom jelentős része szürkén bonyolódik. Boródi becslése szerint ez elérheti az egyharmados arányt is.
Mit is takar a törökbálinti eset? Adott egy külföldi többségi tulajdonban lévő, raktározással és csomagolással foglalkozó cég, amelynek - lapzártánkkor kapott információk szerint - kiterjedt kapcsolatai vannak részben magán-, részben uniós tulajdonban lévő, főleg német és osztrák élelmiszer-raktározási vállalkozásokkal. A világ e boldogabbik részén általános szokás, hogy egy-egy nagyobb tétel, lejáróban lévő szavatosságú élelmiszert úgynevezett gyorsaukcióra hirdetnek meg, amit részben nagy forgalmú kiskereskedelmi cégek (idesorolhatók az áruházláncok is), karitatív szervezetek vagy - és erről általában kevés szó esik - nemzetközi megállapodás alapján, "fejlődő" országoknak adott segélyként a kormányok vásárolják fel. A mi esetünkben például - hivatalosan eddig meg nem erősített, de megbízható forrásból származó hírek szerint - több németországi NATO katonai raktár kötelező árufrissítéséből származó termék került nagy mennyiségben, szinte fillérekért hazánkba.
Ezek átdátumozására a cég emberei komoly műszaki eszközrendszert alakítottak ki. Vettek többek közt egy olyan gyorscímkéző gépet (ára a pletykák szerint hat- és tízmillió forint között mozog), ami pontosan az eredeti jelzés formáját, betűjét használja, de minden adatot képes megváltoztatni. A műanyagnyomatos (ilyen például az üdítőital kupakja) dátumokat előbb acetonnal lemossák, majd egy szintén e célra vásárolt géppel újranyomják. Egyébként a lebukás oka pontosan ez az eljárás volt: az egyik jó orrú ellenőrnő furcsa, élelmiszerraktárba nem való szagot érzett, ekkor kezdtek alaposabban körülnézni, s leltek rá a hamisításhoz használt gépekre. Az is gyakori volt, hogy kivágták a kartonrekeszek címkefelületét, és új, anyagában hasonló, de átdátumozott darabbal pótolták.
A céget az idén többször is ellenőrizték, kétszer meg is büntette a hatóság, összesen nyolcvanmillió forintra, de egyszer sem fizetett. Pillanatnyilag a rendőrség nyomoz, a legfelsőbb ügyész fokozott ügyészi felügyeletet rendelt el ehhez, a vádlottak várható száma valószínűleg meghaladja majd a húszat.
A főállatorvos szerint a helyzet rendezhető, de a konkrét számok nem ezt mutatják. Ebben az évben az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési hatóságok nagyjából 550-600 ellenőrzést hajtottak-hajtanak végre, miközben a bejegyzett élelmiszergyártó helyek száma meghaladja a 6500-at, a raktáraké, csomagoló- és továbbforgalmazó cégeké a másfél ezret. Ez magyarán azt jelenti, hogy a jelenlegi teljes hivatali apparátus a rendszer alig 5-7 százalékát képes vizsgálat alá vonni. Süth Miklós erre azt mondja: "Egyszer mindenkihez eljutunk, és vannak saját információink is." Gráf József agrárminiszter a szervezet erősítését szorgalmazza, ennek eredményeként a minisztérium fennhatósága alá kerül ismét - mintegy kétéves kihagyás után, január 1-jétől - a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH), valamint az összes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szervezési és koordinációs feladat is. De nekünk, fogyasztóknak, változatlanul egyetlen igazi üzenete van az ügynek: mindig alaposan nézd meg a címkét!

Ünnep előtti akció
Mindeddig példátlan méretű ellenőrző akciót hajtottak végre a hatóságok Budapesten, a Józsefvárosi "kínai" piacon. A razziában 220-an vettek részt, "előcsapásnak" szánták a hatóságok azok ellen, akik az ünnepek közeledtét nem tisztességes tevékenységre használják fel (például veszélyes vagy hamisított termékeket árulnak), s ráadásul még az adót is elfelejtik megfizetni. Az összehangolt hadművelet nyomán 115 eljárás indult, amelyekkel kapcsolatban 7 millió forint bírság kiszabása várható, s több mint 31 millió forint értékű árut lefoglaltak. Az ellenőrzések a mostanival nem értek véget, sőt a hatóságok a következő hetekben országszerte további ellenőrzéseket terveznek. Így például az elmúlt hétvégén, Miskolcon illegális CD- és DVD-másoló műhelyre bukkantak a rendőrök, a fogyasztóvédők pedig a nagy bevásárlóközpontokban az ünnepi kínálatból elsősorban a szaloncukrokat, a halárut, a karácsonyfaizzókat és az úgynevezett "akciós" műszaki termékeket, azok minőségét és származását ellenőrzik.