Tapossuk laposra!

"Bácsi, tapossa laposra!" - kiabálta oda egy kisfiú a buszmegállótól nem messze elhelyezett, szelektív hulladékgyűjtő konténerbe pakolászó, idősebb férfinak. A gyerek nyilván az iskolában tanulta vagy a szüleitől látta, hogy előrelátóan rá kell taposni a dobozra, mielőtt bedobjuk a konténer nyílásán, mert így több elfér benne. Az öreg hallgatott a szóra, valóban laposra taposta a tégla alakú, tejes- és kefiresdobozokat. Bárhogy is szépítjük, ez ma még nem bevett szokás hazánkban, nem mindannyian vesszük a fáradságot, hogy elballagjunk a szelektív hulladékgyűjtőig a szétválogatott háztartási szemetünkkel.
Ezt támasztják alá Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetgazdasági államtitkára által említett nemzetközi adatok is. A szakember szavai szerint négy éve összesen 280 ezer tonna italoskarton-göngyöleg anyagát hasznosították az Európai Unió 15 tagországában. Németországban például 65, Belgiumban 68 százalékos volt az újrahasznosítás aránya. Bár messze vagyunk még a régebben csatlakozott tagországok teljesítményétől, az elmúlt egy-két évben nagy utat tettünk meg afelé, hogy növekedjen a feldolgozott italoskartonok, dobozok aránya. Idehaza átlagban fejenként ötven-hatvan dobozos terméket (gyümölcslét, tejet, kefirt) vásárolunk évente. Ebből alig négyet-ötöt dobunk be külön-külön konténerekbe, vagyis a csomagolóanyagnak ma még csak hét-nyolc százalékát hasznosítjuk újra. A tervek szerint 2010-re a hulladéknak legalább 15 százalékát kellene visszagyűjtenünk.
Az Italoskarton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) többek között ezért kezdeményezte - mára hagyományt teremtve - az Arany Doboz díjas versenyt: felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy az italoskartont szintén külön lehet válogatni, mivel az anyaga újrahasznosítható. A két éve létrehozott IKSZ ügyvezetője, Baka Éva szerint jó visszhangra talált a dobozgyűjtés kezdeményezése. A verseny kapcsán kiderült, hogy például a pécsiektől átlagosan két és fél doboz került be a konténerekbe az akció idején. Nagykanizsán kicsit jobb volt a helyzet, ott fejenként átlag négyet is bedobtak, Szegeden pedig kilenc visszagyűjtött kartondoboz jutott minden egyes lakosra. A kisebb települések közül például Várpalotán, Sárváron, Celldömölkön, Szentendrén hat-hét dobozt sikerült visszagyűjteni, míg Turán és a környező településeken huszonkettőt.
A két kategóriában versenyző (hatvanezernél népesebb, illetve ennél kisebb lélekszámú) települések közül Tura és Szeged hulladékgazdálkodási cégei nyerték el idén az Arany Doboz díjat. Mi történik az általuk a lakosság jóvoltából összegyűjtött hulladékkal? A bálázott dobozokat osztrák és német papírgyárakban dolgozzák fel. Azért nem Magyarországon, mert nálunk egyelőre meglehetősen kevés a visszagyűjtött doboz, a hazai papírgyáraknak nem éri meg ráállni a hasznosításukra. Remélhetőleg másként lesz majd, ha a mostani pár száz tonna helyett több ezer tonna kartongöngyöleg kerül a hulladékgyűjtő konténerekbe. Mindannyian nyernénk vele, hiszen a dobozok rengeteg helyet foglalnak el az otthoni kukánkban - hacsak nem tapossuk mindet laposra -, a hulladék elszállításáért pedig szemétdíjat kell fizetni. Néhol nem is keveset.