Válik Füred, de mi lesz az iskolával?

Nemrégiben félpályás útlezárással tiltakoztak a mátrafüredi szülők a helybeli iskola bezárása ellen. Derült égből villámcsapásként érkezett ugyanis a gyöngyösi önkormányzat döntése, hogy megszünteti a 150 éve működő iskolát, ahol hetvenhat diák koptatja a padokat. Az intézmény működtetésére évente több tízmillió forintot költött a város. Ahhoz, hogy a mátrai kisiskola megfeleljen a törvényi előírásoknak, szeptembertől legalább száznyolcvan diáknak kellene beiratkoznia - erre pedig remény sincs. A felzúdulás hatására Gyöngyös mégis rábólintott, hogy alapítványi formában működhet az intézmény. A felháborodás helyét most a bizonytalanság vette át.
- Hogyan hozzunk össze három hét alatt egy olyan alapítványt, amely eltartja az intézményt? - ezen töri most a fejét az igazgató, Rajna József, s ezen buzgólkodik a szülői munkaközösség is. Február végéig kaptak időt, hogy megtalálják az új "gazdát", ellenkező esetben szeptembertől ingázhatnak Gyöngyösre a nebulók.
A kristálytiszta hegyi levegőjéről és szubalpin klímájáról híres Mátrafüredre nemcsak a helybeliek járatják csemetéjüket: sokan asztmás gyereküket íratták be ide. A kollégiumi szobákat az allergiások igényei szerint alakították át, száműzték belőlük például a tollas párnákat és poros matracokat. Talán épp a különleges mátrai környezet adhat esélyt a túlélésre az iskola számára. A tiltakozás hírére több alapítvány érdeklődött, köztük Kincsesház is, melynek iskoláiban tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket oktatnak kis csoportokban.
Ha már önálló település volna Mátrafüred, az iskolája - mivel más szabályok lennének érvényesek rá - megúszhatná a bezárást, így érvelnek a leválást támogatók. Gyöngyös azonban mindent megtett azért, hogy lassítsa a válást, tudtam meg Nagy Gyulától, a helyi részönkormányzat tagjától. Csak az Összefogás Mátrafüredért Egyesület népszavazási kezdeményezése után egy évvel írta ki a város a referendumot, s hiába voksolt 2005. szeptember 25-én a többség az elszakadás mellett, a fürediek mégis "lecsúsztak" a 2006-os önkormányzati választásokról. Jelenleg is arra várnak, hogy a belügyminiszter felterjessze a népszavazás eredményét a köztársasági elnökhöz, akinek tiszte jóváhagyni a leválást. Az egyesület sérelmezi, hogy időközben a város "zsebre vágta" a gázközművagyon ellenértékeként kapott több mint nyolcvanmillió forintot, s eladott több értékes füredi ingatlant.
A válási hercehurcában sokat veszíthet a mátraalji város is, ugyanis a fürediek szeretnék visszaállítani a középkori település határait. Az egykori Benepusztához - melyet Mátrafüred elődjének tekintenek - Kékes-tető, Mátraháza, Sás-tó és Pipis-hegy is hozzátartozott. Ez utóbbi hegyen pedig számos cég működik, melyek évente több százmillió forint iparűzési adóval gyarapítják Gyöngyös kasszáját. Valószínű hát, hogy a várva várt 2010-es önkormányzati választás után kezdődik csak igazán a mátrai falucska és a város "vérre menő" vitája a festői mátrai területek fölött.