Csalóka csibe, hamis hímes

Átfogó húsvéti élelmiszer-ellenőrzés kezdődött a napokban országszerte, a razziák április derekáig tartanak. A szakemberek várhatóan tízezer helyen vizsgálják a hagyományos húsvéti (állati és növényi eredetű) élelmiszerek minőségét, szavatosságát. A sonka, a bárányhús, a tojás, a mustár, a torma, a kalács, a zöldségek, a gyümölcsök, a csokoládék, az üdítők, a likőrök és a borok előállítása, szállítása, tárolása, árusítása kerül górcső alá - minden ehetőt, ihatót vizsgálnak tehát. Az élelmiszer-biztonság emberei kutakodnak termelőknél, vágóhidakon, húsfeldolgozókban, piacokon, boltokban.  A szabálytalankodókra akár több tízmillió forintos bírságot is kiszabhatnak.
Nagy a csábítás: csak csokicsibére, -nyuszira kétmilliárd forintot költünk - a fele gyenge minőségű, kakaót alig tartalmazó termék. Drágul a tojás, viszik a sonkát, csülköt, mustárt, tormát, mint a cukrot. Vagyis sokat nyer, aki most dob piacra olcsón beszerzett, előállított élelmiszert. Tavaly húsvétkor háromezer tonna, fogyasztásra alkalmatlan élelmet foglaltak le a hatóságok.
Jó, ha kinyitjuk a szemünket. Érdemes jobban megnézni a tojás csomagolási dátumát, tisztaságát. Figyelni kell arra is, hogy az import tojás legalább másfél hetes, azaz nem éppen friss. A húsokról már inkább az ár és a gyártó neve adhat felvilágosítást: a nagyon olcsó mindig gyanús. Egyébiránt észnél kell lenni a zöldségeknél is: tiltott, kínai növényvédő szerrel kezelt, Spanyolhonban termesztett kaliforniai paprika került például a kaposvári, cecei, pécsi piacokra.

Minden ehetőt vizsgálnak
A korábbi éveknél jóval szigorúbb vizsgálatokat helyezett kilátásba Süth Miklós országos főállatorvos. Mivel a nyomon követhetőségre helyezik a hangsúlyt, az élelmiszerlánc egészét vizsgálják - így garantálva a fogyasztó teljes biztonságát - a termőföldtől, az állat megszületésétől kedve a háziasszony kosaráig. Ezért csoda lenne, ha példának okáért bárányokat nevelő gazdaságok közül egyet is "elfelejtenének" meglátogatni az állat-egészségügyi szakemberek, akik megnézik többek között azt is, hogy szabályos-e az állatok jelölése, s a szállításuk megfelel-e az állatjóléti előírásoknak.
Nem árt, ha elővigyázatosak a gazdák, mert hatósági vizsgálatra lehet számítani az összes olyan állattartó telepen, ahonnan a húsvéti ünnepkörben szokásos termékek valamelyik alapanyaga származik. A takarmányok és az állatgyógyszerek felhasználásának ellenőrzésekor vizsgálják például a maradék anyagokat, valamint a hulladékkezelés szakszerűségét. A telepeken szolgáltatásokat végző magánállatorvosok szintén nem dőlhetnek hátra a karosszékben, nem ússzák meg a razziát. A hatósági emberek megnézik, hogy minden rendben van-e állatgyógyszer-rendeléseikkel, azok nyilvántartásával, felhasználásával. A takarmánykeverők is sorra kerülnek, és nem maradnak ki a szórásból a fuvarozók sem, számon kérik rajtuk a vágóállatok eredetét. A tojáscsomagolóknak és -forgalmazóknak szintén ajánlatos betartaniuk a szabályokat, mert kizárt, hogy ne jelenjen meg náluk hatósági ember.
A félreértések elkerülése végett termelőnek, gyártónak, forgalmazónak nem árt tisztában lenni vele, hogy az élelmiszer-biztonság ellenőrei (a növény- és talajvédelmi szakemberekkel együtt) nem csupán ünnepek előtt, hanem az év valamennyi napján portyáznak. Idényben célzottan az adott időszakra jellemző termékeket veszik górcső alá, ráadásul kiszűrik azokat a vállalkozásokat, amelyek kétes minőségű-eredetű árut vinnének a piacra. Februárban kétszáz tonnányi romlott élelmiszert kellett megsemmisíteni.  Az országos főállatorvos szerint az élelmiszerbotrányok azt mutatják, hogy a rendszeres ellenőrzés önmagában véve nem elég, ezért az FVM jogszabályi szigorítást kezdeményez. A tervek szerint, ha ilyen okból bezárnak egy boltot, ki kell majd írni a bejáratára, hogy ott romlott árut találtak.