Deres, kaloda tájképpel

Az Országos Bűnmegelőzési Tanács 17 milliós pályázati támogatása csaknem fele volt a beruházás költségének, melyhez - mint Estók József elmondta - az újhelyi fogvatartottak is dicséretesen hozzájárultak a belső szakipari és művészi munkák egy részét vállalva. Kőművesek falaztak, festők színeztek, hegesztők fűtéscsövekből formáltak emberiváz-alakokat, porcelánkészítők a fémbábuk fejét, kezét, lábát mintázták meg.
Részben a börtönéveik alatt számítástechnikát tanuló elítélteknek köszönhető a digitális múzeum. A nagy képernyős televízión a látogatók ezernél több olyan dokumentumot tekinthetnek meg, melyeket nem sikerült kiállítani a háromszáz négyzetméteren. Annál inkább a középkori büntetőeszközök hátborzongató választékát: kalodát, derest, állócellát (farkaszsugort), kínzó szerszámok számtalan változatát, illetve az idők során változó rabruhákat, elítéltek által fabrikált - nyilván tiltott - szúró- és vágóeszközöket, könyvekbe rejtett mobiltelefonokat. Ugyanakkor kiállították a tehetséges festők, szobrászok legszebb darabjait is. A dandártábornok szerint a teljes anyag felsorakoztatásához még legalább ekkora hely kellene, ezért további források után kutat, hogy kiállíthassák a trianoni békeszerződés után határainkon túlra került egykori magyar börtönök életét bemutató dokumentumokat, képeket, tárgyi eszközöket is.