Pollenek csapdájában

Kisebb pollenkoncentrációt mérnek az idén, mint tavaly, ennek ellenére nincs ok az ünneplésre, ebben az egy dologban egyetértenek a parlagfű ellen küzdő civilek, illetve a növényvédelmi szakemberek is. Ugyanis a helyzet kulcsa inkább az időjárásban, mint a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság munkájában keresendő – az egyébként közös platformon ritkán tartózkodó érintettek szerint.
– Parlagfű miatti bírságolás szempontjából a múlt esztendő volt a csúcsévünk – válaszolta érdeklődésünkre Benécsné dr. Bárdi Gabriella, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Pest megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője. – Több mint nyolcezer ügyben összesen 51 millió forint bírságot szedtünk be 2006-ban. Természetesen különbséget tettünk a magatehetetlen, idős emberek és a Pest megyében igencsak számos spekulatív földtulajdonos között. Utóbbiak között akadt olyan ügyfelünk, aki kétmillió forintot is fizetett. Így aztán az idén már nem sok dolgunk volt – tájékoztatott a gyombiológus igazgató asszony.
Az ellenőrzés korlátja ugyanakkor a szakemberlétszám: a növényvédelmi hatóságok átszervezésével Csongrád megyében például a tavalyi hetven fő helyett idén már csak negyvenkilenc tartozik a hatóság kötelékébe, ebből összesen tízen foglalkoznak egész nyáron a parlagfű-ügyintézéssel – ami 2005 előtt, amikor háromszor ennyien voltak, még egyáltalán nem tartozott a feladatkörükbe.
A legfrissebb intézkedések szerint azonban sűrűbben kell majd kiszabni magas büntetéseket. Jelenleg húszezer forinttól ötmillióig terjedhet a bírság, azonban ez a szennyezettség mértékétől és az érintett terület nagyságától, a földhasználó előéletétől függően változik: egy hektár termőföldre ezután sem fognak maximális büntetést kiszabni, még ha embermagas, összefüggő parlagfű nő rajta, akkor sem. A büntetés növelését a civilek szorgalmazták, azonban a körülmények ismeretében ennek hatékonysága már kérdéses. A belterületi ellenőrzés az önkormányzatok kezében van, amelyeknek a felderítésre csak az utcát rendben tartó közmunkások állnak a rendelkezésére.
– A köztisztasági feladatokat ellátó kollégák ellenőriznek – tájékoztat Somodi Lilla, a Csongrád megyei Kistelek jegyzője. A település a tavalyi pollentérképen erősen szennyezettként szerepelt. – Tavaly összesen 4-5 lakossági bejelentés érkezett, idén talán ennyi sem lesz. Ráadásul volt több olyan riasztás is, ahol a bejelentő összetévesztette a parlagfüvet a disznóparéjjal.
Másik gond, hogy az állam sokszor önmagát kénytelen kemény bírsággal sújtani: a Nemzeti Földalap tulajdonában álló, rossz minőségű földek egy részére nincs bérlő, a szakhatóság azonban ugyanúgy kiszáll az állami parlag területekre is. Ugyanígy terjed a parlagfű a nemzeti parkokban, ahol szintén macerás a védekezés. Ilyen esetekben a közmunkaprogramok segítenek, erre a célra idén 290 millió forintot különített el az agrártárca. A parlagfűbüdzsében a legnagyobb tételt a közérdekű védekezés – vagyis a kényszerkaszálás – jelenti, amelyre 300 millió forint jut, mögötte a kommunikáció 45 milliós költsége következik.
A civilek – egy példát keretes írásunkban olvashatnak – a növényvédelem kelletlen hozzáállását egyszerre kárhoztatják a kormány tehetetlenségével. A szakemberek szerint gyomnövények voltak és lesznek, visszaszorítani ugyan lehet őket, de az allergia kérdésköre ezzel nincs megoldva; ráadásul nehéz egy olyan növényt kiirtani, amelynek megszámlálhatatlan magja huszonöt évig csíraképes marad, akár hatszáz kilométert repül a széllel, ráadásul rettenetes módon jól érzi magát az Alföldön.

Erős parlagfű, gyenge ember
Elképesztő ütemben növekszik Magyarországon is az allergiás betegek száma, jelenleg mintegy hárommillió embert – tehát majd’ minden harmadik lakost – érint. Orvosok egyértelműen állítják: az allergiás betegségek elsődleges oka az egészségestől eltérő módon reagáló szervezet. Sokunkban már születéskor megvan a hajlam, ami egész életen át lappanghatna, ha nem hívná azt elő egy kóros immunválasz. Így lesz aztán a hajlamból (nép)betegség!
Az ember génállománya és környezete egyaránt felelős tehát az allergiáért. Egyszerűbben: nemcsak az első számú allergénnek tartott parlagfű erősödött, hanem az ember immunrendszere is gyengült az utóbbi évtizedekben. „Tápos” állapotunk már a méhen belül, illetve a születéskor kezdődik. A terhesség alatti és az újszülött környezetében folytatott dohányzás igen ártalmas – állítják a kutatók. Később az immunrendszer érését befolyásoló tényezők egész sora áll hadrendbe a szervezet „pótcselekvésének” tartott kóros immunválasz létrejöttéért. Hol van már az az idő, amikor a természetben járni tanuló kisgyerek minden keze ügyébe kerülő „anyagot” a szájába vehetett! Az egészségtelen életmód és táplálkozás mindezek után már csak hab a tortán. Pontosabban éppen a ma embere az, mely megannyi civilizációs kórságot kénytelen elviselni, amelyek legyengítik a szervezetét, s ezért mindenféle virágporok allergiás rohamokat okoznak neki. Mert negyven, harminc éve is virágzott a parlagfű, mégsem okozott ennyi megbetegedést.

Mi is az az allergia?
Allergián a szervezetnek egy egyébként ártalmatlan környezeti antigénre adott túlméretezett gyulladásos reakcióját értjük. A kiváltó anyagtól (allergéntől) függ, miként jelentkeznek a tünetek. A hajlam öröklődhet, de a környezetszennyezésnek és a városi életmódnak is allergiát előidéző szerepe van.
Leggyakrabban a légutakat érinti a levegőben lévő, úgynevezett inhalatív allergének miatt, melynek zömét a különböző – növények virágzásához kötött - pollenek képezik, ilyen a parlagfűé is. A szénanátha (rhinitis allergica) orrfolyással, orrdugulással, orrviszketegséggel jár, megnehezítve a légzést, szag- és ízérzékelést. A fejfájást, orrvérzést, kimerültséget az orrnyálkahártya duzzanata okozza, amihez a kötőhártya gyulladása társulhat. A légutakat érintő kórkép az asztma, a hörgők görcse, a nyálkahártya duzzanata fulladásos, nehéz légzéses rohamokban nyilvánul meg. Ez akár életveszélyes is lehet. Számos allergén a bőrön idéz elő gyulladást, legegyszerűbb formája a csalánkiütés (a csaláncsípés is ezt okozza). Tartós érintkezés esetén például fémek, vegy- és tisztítószerek hatására viszketéssel és gyulladással járó ekcéma alakulhat ki a bőrön. Az ételallergiák emésztési és felszívódási zavarokhoz, gyermekek súlygyarapodásának elmaradásához vezetnek.
Ha az allergizáló anyag nagy mennyiségben jut a szervezetbe, sokk alakulhat ki. Felszabadul az allergiás gyulladásért felelős vegyület, a hisztamin. Testszerte csalánkiütések támadnak, ödéma jelentkezik. A nehéz légzés mellett a gégefedő duzzanata okozhat fulladásos halált.
Az allergia meghatározásakor az orvos antigéneket juttat kis dózisban a bőrbe, és a gyulladásos reakció mértékét vizsgálja. Amennyiben az allergént nem lehet kiiktatni a beteg környezetéből, gyógyszeres kezelésre van szükség. Antihisztaminnal, súlyos, krónikus esetekben pedig kortikoszteroidokkal kezelik a tüneteket, ezeknek azonban sok mellékhatása van.

Mindent nem lehet kiirtani
Hódi László növényvédelmi szakember, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője.
– Mi a véleménye arról, hogy a növényvédelem a parlagfű kapcsán ekkora közérdeklődésre tart számot?
– Az ötvenes évek óta követjük figyelemmel a hazai gyomflóra alakulását, és nyilvánvaló, hogy egyre kevesebb faj egyre nagyobb számban bukkan fel. Ugyanakkor a mezőgazdasági technológia változásával fajok jönnek és fajok mennek. Az őseink életét megkeserítő konkoly ma védett növény. A szélporzású növények rengeteg pollent termelnek, és ezek akár hatszáz kilométerre is elrepülnek. A gond nem is ezzel van, hanem a terjedő urbánus betegségekkel, az allergiával. Ugyanis nemcsak a gyomnövényekre vagyunk allergiásak, hanem a pázsitfűre, illetve a mogyoróra is. Mindent azonban nem lehet kiirtani.
– Azért gondolom, próbálkoznak, hiszen a parlagfű elleni küzdelemben Önökre is jelentős szerep hárul.
– Gondot okoz, hogy bizonyos esetekben nem tudunk mit ajánlani a földhasználónak. Idén aszály volt, a napraforgótáblákon nem használtak a szelektív gyomirtók: tele vannak parlagfűvel. A védekezést elvégezték, mégis büntetni kell. Most Kecskeméten jóval alacsonyabb a pollenszint, mint tavaly, de ez nem a sikeres védekezés miatt van, hanem azért, mert ilyen aszályban a parlagfű sem nő. Szabolcsban a gyom is elfagyott az almával együtt.
– Tehát ezek természetes folyamatok, és illúzió azt gondolni, hogy érdemben bele tudunk avatkozni?
– Bele lehet avatkozni, de ez nem megy gyorsan, pláne, hogy a határok megnyitásával minden akadály elhárul a mezőgazdasági termékek szabad áramlása elől. A másik gond, amivel találkozunk, az értetlenség. A termőföld a társadalom öt százalékának a használatában van, és a maradék 95 százalékot terhelő immunbetegséget – az allergiát – odatolják nekik azzal, hogy tiéd a föld, oldd meg a problémát. Nehéz nekik megmagyarázni, hogy a növényvédelem csak mentesíteni akar, nem feltétlenül büntetni.

Eszmék és téveszmék
A parlagfű Észak-Amerika ajándéka. A XIX–XX. század fordulóján hurcolták be Európába, a Kárpát-medencében pedig Orsován bukkantak rá először, 1908-ban – jövőre akár megemlékezhetünk a centenáriumáról is. Úgy hírlik, Amerikában bölényfűnek nevezték, mert a bölény volt az egyetlen állat, amelyik érdes leveleit legelte. Ám a Vadnyugat születésének idején Buffalo Billék módszeresen hozzáláttak a bölényirtáshoz. Megbomlott a biológiai egyensúly, a parlagfű nyár végén azóta is nyakló nélkül ontja csúf virágaiból allergén pollenszemcséi milliárdjait.
De nemcsak nálunk. Az európai polleninformációs szolgálatok által mért adatok alapján készített pollentérképek szerint egész Európa allergiára hajlamos polgárait könnyekre fakasztja. A közvéleményt leginkább befolyásoló televíziós hírek Magyarországot a legfertőzöttebb térségként emlegetik. Pedig nem így van! Szakértők állítják: például a Pó-síkság, a Lyoni-medence, a német–lengyel határ vidéke egyértelműen vezet az európai parlagpollen-bajnokságban. Semmi okunk nincs azonban a nyugalomra, hiszen, az utóbbi években nyert csaták ellenére, a háborúban változatlanul a parlagfű áll nyerésre.
Sőt! Máris itt a rézgyom, a jövő parlagfüve – szintén Észak-Amerikából. Legalábbis ezt olvasom lakóhelyem ingyenes városi lapjában. Amikor az ismert gyombiológusnak eldicsekszem tájékozottságommal, lesújtó pillantások kíséretében csak ennyit mond: ez marhaság! A rézgyom valóban közeli rokona ugyan a parlagfűnek, ám korántsem olyan agresszív, mint kétes dicsőséget szerzett társa.

Civilek szúrós szemmel
Oroszlánrészt vállalt a parlagfűtörvény előkészítésében a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME), megvalósulását azonban sok szempontból kifogásolhatónak tartja. Juhászné Halász Judit, az egyesület elnöke szerint a parlagfű visszaszorításában az önkormányzatok tehetnének a legtöbbet. – Azt tapasztaljuk, hogy az ország egész területéről hívható zöld számunkra érkező bejelentések között önkormányzati területekre is érkezik panasz. Nincs elég ember, és sokszor akarat sem. Bár idén kevesebb pénz jut a mentesítésre, még a közmunka programra fordítható összeget sem tudják elkölteni az önkormányzatok. Ráadásul a gazos területeket nem elég egyszer lekaszálni, évente négyszer-ötször kellene az eredményes védekezéshez. Az oktatás színvonala sem megfelelő, mindössze egyetlen tankönyvben szerepel a parlagfű képe; ahhoz, hogy valaki ismerje, már egyetemi végzettség kell. Pályázaton nyert pénzekből kiadott, hivatalos tájékoztató füzetek jelennek meg úgy, hogy a gyönyörűen megtervezett címlapon nem is a parlagfű képe díszeleg.
Az egyesület vezetői szerint a védekezés elsősorban politikai akarat kérdése.
– Nem a civilekkel kellene irtatni a parlagfüvet, hiszen ők csak annyit tehetnek, hogy felmérik a parlagfüves területeket, joguk nincs arra, hogy bemenjenek mentesíteni – mondta Kelen Andrásné, az egyesület elnökhelyettese. – A mi feladatunk az, hogy a politikusokat meggyőzzük a helyzet súlyosságáról. Abban az országban, ahol minden negyedik-ötödik ember allergiás, egy beteg nemzet él. Éppen ezért szervezünk területbejárásokat, ahová a parlamenti képviselőket is meghívjuk. Úgy látjuk, nincs egy olyan ember, aki felvállalná és kézben tudná tartani a dolgokat, ezen szeretnénk változtatni. A tárcaközi bizottság munkája jelenleg nem megfelelő, csak szemlélője, nem irányítója az eseményeknek – tette hozzá az alelnök.

Védekezés és büntetés
A parlagfű elleni védekezést június 30-áig kell elvégezni és utána a szezon végéig folytatni kell, vagyis az ellenőrzés objektív: ha az ellenőrök parlagfüvet találnak, ott a védekezés nem volt megfelelő, jön a büntetés. A veszélyeztetett területeket légi fotóról a földhivatal szúrja ki. A fellelt parlagfüvet a növényvédelmi hatóság is megnézi, megállapítja a szennyezettség mértékét, a fertőzött területet, ennek alapján bírságot szab ki, illetve közérdekű védekezést rendel el. Más a helyzet belterületen: itt a jegyző kezében van az ellenőrzés, illetve a bírságolás is. Általános szabály, hogy ha már egyszer lebukott a „parlagfűtermelő”, hiába kaszálja le maga a gyomnövényt, a bírságot, illetve a kényszerkaszálás díjának kifizetését nem úszhatja meg.