Szemét itt, szemét ott

A Budapesttel szomszédos Csömör határában található, régebben festői szépségű, sok család kedvenc kirándulóhelyéül szolgáló forrásvölgyet már a múlt év nyarán elkezdték feltölteni építési törmelékkel. A tiltakozók minden érintett hatóságot felkerestek, de kísérleteik eredménytelenek maradtak. Kezdeményezésüket nehezítette, hogy a völgy nincs természetvédelmi oltalom alatt.  Ráadásul kiderült, hogy a földterület tulajdonosa rendelkezik feltöltési engedéllyel. Az is igaz viszont, hogy a műveletet nem a szabályoknak megfelelően végzi. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Hatóság engedélyében ugyanis az áll, hogy úgynevezett inert anyagot rakhatnak le. Inert anyagnak csak a talaj, az agyag, a kőzet, a kavics és a meddő számít, az építési törmelék viszont nem sorolható ide. Beigazolódott a tiltakozóknak az a gyanúja is, hogy ez a törmelék veszélyes hulladékot tartalmazhat. Kiderült, hogy a napi 70-80 teherautó Budapestről a FégArmy Soroksári úti gyártelepének bontási hulladékát szállítja a Csömör vízbázisául szolgáló patak közelébe, és becslések szerint eddig 80 ezer tonnányi törmelék került a korábban alkalmi homokbányaként használt gödörbe. A fegyveriparban érdekelt cég épületei tartalmazhattak veszélyes hulladékot, például ötvözéshez használt mérgező nehézfémeket és galvániszapot.
Csömöri csömör
A csömörieknél betelt a pohár, élőlánccal és autós demonstrációval igyekeztek megakadályozni a környezet károsítását. A demonstráción ott volt Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa is, aki szervezett bűnözői köröket sejt a nagy hasznot ígérő illegális lerakás hátterében, és az ügyészséghez fordult az ügy tisztázása érdekében. Lépett a környezetvédelmi felügyelőség is.
Megállapításuk szerint az építési hulladék beszállítása egy olyan, a Gödöllői Körzeti Földhivataltól származó engedély birtokában történik, amelynek kiadásába a zöldhatóságot nem vonták be, és ez szabályellenes. Ezért a felügyelőség a Pest Megyei Földhivatalhoz fordult az engedély azonnali felülvizsgálatáért, egyben eljárást indított az illegális hulladéklerakás elkövetői ellen.
A Csömöri Közéleti és Kulturális Kerekasztal Egyesület tovább lépett, és 16 pontos petíciót nyújtott be Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek.
– Megfogalmaztuk az általunk legsürgősebbnek ítélt intézkedéseket, melyek esélyt adhatnak az egyre súlyosabb környezetrombolás megállítására – mondta Ritter János elnök.
Kérték a minisztert többek között arra, hogy tárassa fel, milyen anyagokat tartalmaz a gödör, és tegyen lépéseket a lehetséges kármentesítésre. Nagyon fontos lenne az is, hogy a miniszter haladéktalanul intézkedjen a forrásvölgy még megmaradt részének természeti oltalom alá vételéről.
A csömöriek most abban reménykedhetnek, hogy kezdeményező lépéseik végre eredményre vezethetnek. Biztató az az információ, amit Csömör jegyzőjétől, Mladoniczki Mihálytól kaptunk:
– A környezetvédelmi felügyelőség megtiltotta a hulladék szállítását a forrásvölgybe, és napi 24 órás rendőri szolgálat garantálja, hogy ennek érvényt is szerezzenek. Négy-öt napja nincs mozgás, nem jönnek a sittel megpakolt teherautók.
A csömöriek azt mondják, ez csak részsiker, az ügy végére akkor kerülhet pont, ha a veszélyes hulladékot eltávolítják a környezetükből.
Rossz emlékek
A hajdúböszörményiek többsége fenntartással fogadja a leendő hulladékhasznosító erőmű építését a település határában. A környezetvédő Zöld Kör Egyesület tagjai nem sokat tétováztak, helyi népszavazást kezdeményeztek a minap az ügyben.
A jelenlegi tervek szerint Pród és Hajdúböszörmény között épülne meg a létesítmény, ami már most, az előkészítések során alaposan felzaklatta a városban élőket. Annál is inkább, mert ez lenne az ország második legnagyobb ilyen beruházása, így évente 150 ezer tonna hulladék érkezne ide.
A hulladékégető ügye egyébként két éve hever az önkormányzat asztalán, az események viszont csak az elmúlt hónapokban gyorsultak fel. A város vezetői addig nem foglalnak állást, amíg nincs pontos környezetvédelmi hatósági javaslat, esetleg ellenjavaslat. A beruházó cég viszont már megkapta az engedélyt a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől (TIKÖFE), csakhogy ez még nem jelenti azt, hogy az égető fel is épülhet. A környezetvédők ugyanis természetesnek tekintik, hogy fellebbeznek a határozat ellen. A civil szervezet szerint a beruházó benyújtott dokumentációja hiányos, a lakosság számára nem megnyugtató, ezért elfogadhatatlan. Úgy vélik, a kibocsátott égéstermékben dioxin és nitrogén-dioxid keletkezne, melyek az egészségre és környezetre is ártalmas szennyezőanyagok.
A beruházó a Környezetvédelmi Felügyelőségnek benyújtott írásos anyagát több hatóság és civil szervezet is áttanulmányozta, s mind arra az álláspontra jutottak: az égetőművet létrehozó cég elkészítheti a környezeti hatástanulmányt.
A Zöld Kör tagjai a napokban tartott demonstrációjukon további egy hónapos kampánnyal tiltakoznak a tervezett erőmű létrehozása ellen, és aláírásokat gyűjtenek a helyi népszavazás megtartásához. A csoport tagjai, számos hajdúböszörményivel egyetértve, hulladékgazdálkodási, egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is elítélik a létesítmény tervét. Az egyesület vezetői szerint az erőmű tervei sem a települési, sem a megyei, sem a regionális hulladékgazdálkodási elképzelésekben nem szerepelnek.