Januártól más lesz a nyugdíj

Nincs olyan nap, hogy ne lenne téma a milliókat érintő nyugdíj. A hírek között vannak jók és rosszak. Utóbbiak közé sorolható, hogy szigorodnak a nyugdíjba vonulás feltételei, változik a kiszámítási mód is. Ami viszont „jó”, hogy akik a kilencvenes években lettek nyugdíjasok, most kedvező korrekcióra számíthatnak.

Hazai életLázár Lajos2007. 11. 02. péntek2007. 11. 02.
Januártól más lesz a nyugdíj

Változtatásra szükség van: a jelenlegi nyugdíjrendszer évente 500 milliárd forint hiányt termel, ennyivel több nyugdíjat fizetnek ki az államkasszából, mint amennyi járulék befolyik oda.
A módosítások közé tartozik, hogy januártól bevezetik az új nyugdíjszámítási rendszert. A jövőben is az 1988-tól számított átlagkereset, a szolgálati idő és a kor alapján számolnak, de csak a nettó jövedelem lenne az alap. Nem számítana bele a nyugdíj-, az egészségbiztosítási, valamint a munkavállalói járulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj sem. Ez átlagosan 8 százalék veszteséget jelent a leendő nyugdíjasnak a mostanihoz képest.
Készül az előrehozott nyugdíjazás újraszabályozása is. A szigorítás indokolt, hiszen jelenleg az emberek több mint 90 százaléka korhatár előtt vonul nyugdíjba. Ez a tervezet még idén a törvényhozás elé kerülhet. A javaslat szerint a férfiak 60, a nők 59 év felett lennének jogosultak az előrehozott nyugdíja. Ez most csak a nőket érintené, ők jelenleg 57 éves koruktól választhatják ezt a megoldást. Változás az is, hogy a januártól nyugdíjba vonulóknak, ha a nyugdíj mellett dolgoznak és keresetük több a minimálbérnél, fel kell függeszteniük az ellátásuk folyósítását. Várhatóan 2013-tól kezdődik a nyugdíjkorhatár emelése, és öt év alatt érnék el, hogy a nyugdíjba vonulás korhatára 65 év lenne. Az unió országainak többségében már jelenleg is ennyi a felső határ.
A fegyveres és rendvédelmi erők dolgozóinak tervezett új szabályzata nagy vitát váltott ki, és a közelmúltban több ezren kérték nyugdíjazásukat. A kormány e területen részben visszalépett, és felkínált az itt dolgozóknak egy választási lehetőséget. A legalább húsz év szolgálati időt szerzettek választhatnak, hogy a jelenlegi vagy az új szabályok szerint állapítsák­e meg a nyugdíjukat. Idén decemberben az érintetteknek kiszámítanák a még érvényben lévő szabály szerint a nyugdíjukat, és ha tovább dolgoznak, akkor ezt az összeget az éves nyugdíjemeléseknek megfelelően korrigálnák. Ha az egyenruhás befejezi pályafutását, eldöntheti, hogy ezt az összeget vagy az akkori szabályok szerinti nyugdíjat kéri-e.
2008. január 1-jétől emelkedik az 1991. január 1. és 1996. december 31. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Akik ebben az időszakban mentek nyugdíjba, mindenképen kapnak négyszázalékos emelést, és ezen felül a szolgálati idő alapján – amennyiben az meghaladja a 29 évet – többletévenként 0,5 százalék illeti meg az érintettet. Például a 40 éves munkaviszony után jár egyszer a négy százalék, s ehhez jön a 11-szer 0,5 százalék, ami összesen 9,5 százalékos emelést jelent. Szabály azonban, hogy a többletévek utáni juttatás nem haladhatja meg a tíz százalékot. A kormány azt tervezi, hogy januárban mindenki kapna 4,9 százalékos emelést, és ez természetesen megilleti azokat is, akik a korrekcióban részesültek.
Január 1-jei változás lesz az is, hogy az özvegyi nyugdíj feléledésének ideje 10 évről ismét 15-re emelkedik. 1993 előtt 15 év volt, de az akkori törvénymódosítás 10 évre csökkentette. Az Alkotmánybíróság szerint a határidő lecsökkentése nem ütközik az Alkotmányba. Az alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés nem volt tekintettel azokra, akiknek házastársuk a törvénymódosítás előtt hunyt el és a határidő kedvezőtlenül érintette őket. Ez a jogszabály úgy szól, hogy özvegyi nyugdíjra az a férfi jogosult, aki házastársa halálakor a hatvanadik, és az a nő, aki férje halálakor az ötvenötödik évet betöltötte. Az özvegyeknek jár az özvegyi nyugdíj, ha az előbb említett feltételek valamelyike 15 éven belül bekövetkezik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek