Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Nincs olyan nap, hogy ne lenne téma a milliókat érintő nyugdíj. A hírek között vannak jók és rosszak. Utóbbiak közé sorolható, hogy szigorodnak a nyugdíjba vonulás feltételei, változik a kiszámítási mód is. Ami viszont „jó”, hogy akik a kilencvenes években lettek nyugdíjasok, most kedvező korrekcióra számíthatnak.
Változtatásra szükség van: a jelenlegi nyugdíjrendszer évente 500 milliárd forint hiányt termel, ennyivel több nyugdíjat fizetnek ki az államkasszából, mint amennyi járulék befolyik oda.
A módosítások közé tartozik, hogy januártól bevezetik az új nyugdíjszámítási rendszert. A jövőben is az 1988-tól számított átlagkereset, a szolgálati idő és a kor alapján számolnak, de csak a nettó jövedelem lenne az alap. Nem számítana bele a nyugdíj-, az egészségbiztosítási, valamint a munkavállalói járulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj sem. Ez átlagosan 8 százalék veszteséget jelent a leendő nyugdíjasnak a mostanihoz képest.
Készül az előrehozott nyugdíjazás újraszabályozása is. A szigorítás indokolt, hiszen jelenleg az emberek több mint 90 százaléka korhatár előtt vonul nyugdíjba. Ez a tervezet még idén a törvényhozás elé kerülhet. A javaslat szerint a férfiak 60, a nők 59 év felett lennének jogosultak az előrehozott nyugdíja. Ez most csak a nőket érintené, ők jelenleg 57 éves koruktól választhatják ezt a megoldást. Változás az is, hogy a januártól nyugdíjba vonulóknak, ha a nyugdíj mellett dolgoznak és keresetük több a minimálbérnél, fel kell függeszteniük az ellátásuk folyósítását. Várhatóan 2013-tól kezdődik a nyugdíjkorhatár emelése, és öt év alatt érnék el, hogy a nyugdíjba vonulás korhatára 65 év lenne. Az unió országainak többségében már jelenleg is ennyi a felső határ.
A fegyveres és rendvédelmi erők dolgozóinak tervezett új szabályzata nagy vitát váltott ki, és a közelmúltban több ezren kérték nyugdíjazásukat. A kormány e területen részben visszalépett, és felkínált az itt dolgozóknak egy választási lehetőséget. A legalább húsz év szolgálati időt szerzettek választhatnak, hogy a jelenlegi vagy az új szabályok szerint állapítsáke meg a nyugdíjukat. Idén decemberben az érintetteknek kiszámítanák a még érvényben lévő szabály szerint a nyugdíjukat, és ha tovább dolgoznak, akkor ezt az összeget az éves nyugdíjemeléseknek megfelelően korrigálnák. Ha az egyenruhás befejezi pályafutását, eldöntheti, hogy ezt az összeget vagy az akkori szabályok szerinti nyugdíjat kéri-e.
2008. január 1-jétől emelkedik az 1991. január 1. és 1996. december 31. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Akik ebben az időszakban mentek nyugdíjba, mindenképen kapnak négyszázalékos emelést, és ezen felül a szolgálati idő alapján – amennyiben az meghaladja a 29 évet – többletévenként 0,5 százalék illeti meg az érintettet. Például a 40 éves munkaviszony után jár egyszer a négy százalék, s ehhez jön a 11-szer 0,5 százalék, ami összesen 9,5 százalékos emelést jelent. Szabály azonban, hogy a többletévek utáni juttatás nem haladhatja meg a tíz százalékot. A kormány azt tervezi, hogy januárban mindenki kapna 4,9 százalékos emelést, és ez természetesen megilleti azokat is, akik a korrekcióban részesültek.
Január 1-jei változás lesz az is, hogy az özvegyi nyugdíj feléledésének ideje 10 évről ismét 15-re emelkedik. 1993 előtt 15 év volt, de az akkori törvénymódosítás 10 évre csökkentette. Az Alkotmánybíróság szerint a határidő lecsökkentése nem ütközik az Alkotmányba. Az alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés nem volt tekintettel azokra, akiknek házastársuk a törvénymódosítás előtt hunyt el és a határidő kedvezőtlenül érintette őket. Ez a jogszabály úgy szól, hogy özvegyi nyugdíjra az a férfi jogosult, aki házastársa halálakor a hatvanadik, és az a nő, aki férje halálakor az ötvenötödik évet betöltötte. Az özvegyeknek jár az özvegyi nyugdíj, ha az előbb említett feltételek valamelyike 15 éven belül bekövetkezik.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu