Mérgezett föld fóliázva

Csaknem húsz éven keresztül állított elő tetraklór-benzol-származékokat a Budapesti Vegyi Művek, aminek 16 tonna mellékterméke keletkezett. Ezt a mellékterméket hordókban előbb a Baranya megyei Hidasra, majd Garéba szállították. A hordókat időközben megsemmisítették, de a méreggel áztatott talaj ma is veszélyt jelent.
Az erősen rákkeltő anyaggal szennyezett föld ártalmatlanítására egyelőre nincs pénz. A Budapesti Vegyi Művek Zrt., melynek kötelessége lenne a megoldást megtalálni, jogutód nélkül kívánja magát megszünteti, és a felszámolás után derül csak ki, hogy mi maradt meg belőle, és mennyi pénz lesz fordítható a kármentesítésre. Az viszont tény, hogy most már a legalapvetőbb védelmi feladatokra sem futja a BVM-nek, nem működnek a szennyeződés mértékét és terjedését felügyelő kutak. Január óta Hidason szünetel az ivóvíz tisztítása is, ami nemcsak a hidasiakat, hanem a közelben lévő Bonyhádot is veszélyezteti.
– Évek óta szélmalomharcot vívunk, de nem érkezik segítség – mondta Vig Imre, a Villányi-hegység északnyugati lábánál fekvő Garé polgármestere. – Településünk 1977-ben került a képbe, akkor érkeztek az első hordók, majd tíz esztendőn keresztül szállították ide a vegyi művek. Azóta élünk együtt ezzel a gonddal, kopogtattunk, ki tudja, hány helyen, de eredménytelenül. Előfordult, hogy olyan választ kaptam: bizonyítsam be a rákkeltő hatást. Hogy tudom én ezt bizonyítani? A számítások szerint Hidason és nálunk is tíz-tízmilliárdba kerülne a szennyezés megszüntetése, de ahogy hallom, Hidas előnyt élvez az ivóvízhálózat miatt. Lehet, hogy mi már csak a csodában bízhatunk?
Nos, lehet, hogy ezt a csodát Besenyei Géza jelenti majd. A Garétól légvonalban négy kilométerre lévő Görcsönyben élő gépjárműtechnikus több mint egy évtizede tanulmányozza a kármentesítés lehetséges módszereit. Besenyei Géza csomagolná, majd vákuummal zsugorítaná a rákkeltő anyaggal szennyezett földet. Mintegy 8-10 köbméter földet műanyag fóliába csomagolna, s géppel szívná ki a levegőt. Elmondása szerint így a szennyező anyagok nem léphetnének reakcióba semmivel. Ez a vákuumos megoldás garancia arra, hogy az anyag ne tudja átrágni magát a fólián, a csomagolás pedig örökös lehet. A feltaláló szerint a következő lépés az lenne, hogy a fóliába csomagolt földet betonhengerekbe helyezné el, amelyekből lezáráskor szintén kiszívatná a levegőt.
– Ezzel a módszeremmel megakadályozható lenne, hogy a rákkeltő szennyeződés továbbra is akadály nélkül juthasson a levegőbe, a talajba vagy a vízbe – tájékoztatott Besenyei Géza. – Külön helyet sem foglalnának ezek a henger alakú tartályok, hiszen a kitermelt föld helyére kerülhetnének. Az ötletemmel felkerestem a Környezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási osztályát, ahol nem zárkóztak el az elképzelésem alaposabb áttanulmányozásától. Most készítem el a tárca számára a részletes beszámolómat. Ha megvalósulna a javaslatom, az nemcsak Garéban jelentene megoldást, az ország más pontjain is használhatnák a szennyezések megszüntetésére.
Lépni viszont akkor is kell, ha mégsem jelenti Besenyei Géza a csodát. Nem véletlen, hogy a napokban az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is hallatta hangját, hiszen a korrodálódott, megsérült hordókban tárolt, az egészségügyi határértéket 250-szeresen meghaladó rákkeltő anyagok ott vannak a talajban. A szennyeződés veszélyezteti a település élővilágát, ivóvizét, és ha nem marad pénz a BVM felszámolását követően s a találmány sem hoz megoldást, akkor állami forrásból kell folytatni a kármentesítést.