Tízezer magyar cég Szlovákiában

Egyre gyakrabban emlegetik követendő példaként Szlovákiát a hazai gazdasági szakemberek. Különösen a vállalkozókat terhelő adók és járulékok mértéke, az adófajták száma és a költségvetési hiány sorolható az irigylésre méltó kategóriába. A nagy beruházók évek óta célországnak tekintik, gyárat épít-épített már a Peugeot-t és a Citroent is gyártó PSA, a KIA és a Volkswagen, de az autóiparon kívül más multinacionális cégek is letelepedtek. Főként – ott is – a nyugati országrészben, s mindez sokat javított a foglalkoztatási rátán. Mára a munkanélküliség 15 százalékos, bár igaz az is, hogy az elmaradott Dél-Szlovákiában, különösen Kassa és Gömör-Kishont megye egyes térségeiben eléri a 35-40 százalékot. A minimálbért tavaly októberben 7600-ról 8100 szlovák koronára – 58 ezerről 62 ezer forintra – emelték, ami többletterhet rótt a cégekre, ám még így is lépéselőnyben vannak hozzánk képest.
A második Dzurinda-kormány időszakában nehéz éveket éltek át Szlovákia polgárai. Megszüntették a szolgáltatások állami támogatását, ami 8 százalék fölé vitte az inflációt. A gazdasági növekedés 2000-ben egy százalékra esett. Az állam kiadásait mérsékelték: kevesebbet költöttek a szociális rendszerre. Szlovákia vezetői rájöttek, hogy az ellenszolgáltatás nélküli juttatás nem jelent motivációt a segélyből élők számára a tanuláshoz és a munkába álláshoz, ezért megnyirbálták a szociális kiadásokat. Azóta a rászorulók minimális juttatásban részesülnek, amit közmunkával vagy részmunkaidős állással egészíthetnek ki.
Innen vezetett az út felfelé, egyre javultak a mutatók, és 2006-ra az ország költségvetési hiánya 1,4 százalékra csökkent. (Nálunk ez a szám akkor 8 százalék feletti volt.) A következő három évben évi 12 százalék nettó átlagbéremelést hajtanak végre, és ezzel életszínvonalban is megelőzhetnek bennünket.
Az ITD Hungary pozsonyi képviseletén Varga Tibor irodavezető 9-10 ezerre becsüli a Szlovákiában működő magyar, illetve vegyes vállalkozások számát. A kiszámítható adórendszer, a 19 százalékos adókulcs és a 10-19 százalékos áfa, az eltörölt ingatlanadó, a munkabért terhelő alacsony járulékok vonzzák a tőkét. Jellemző a magyar befektetőkre, hogy az itthon megizmosodott mikro-, kis- és középvállalatok növelik odakint az értékesítési bázisukat.
Miskolcon a regionális munkaügyi központnál régóta nem érdeklődnek kiközvetíthető munkaerőről a szlovákok, mivel a keleti térségben náluk sem létesülnek nagyobb létszámú munkahelyek. Az iparkamra miskolci irodáján sokan kérnek információt az ottani lehetőségekről, ezeket megkapják, ám arról nincs visszajelzés, végül hányan döntenek cégalapításról.
Tornalja polgármestere, Dubovszky László – aki egy kereskedelmi rádióból Dubcsek néven ismert – kifejtette: a határ közeli, 8600 fős gömöri kisvárosba eddig hetven magyar vállalkozás jelentkezett be, ők pedig alacsony telekárakkal, kedvezményes hitelekkel biztosítják a még jobb feltételeket. Rimaszombat és Rozsnyó a nagyobb vonzáskörzet miatt még náluk is kedvezőbb helyzetben van, ott több tőkeerős borsodi befektető működtet vállalkozást. Nekik 10-15 százalékkal több pénzük marad, amit fejlesztésekre tudnak fordítani. Ráadásul Szlovákiában még van képzett munkaerő, s dolgozni is akarnak az emberek.