Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Magyar állampolgárként határainkon kívül megnősülni az Európai Unióban is bajos. Olvasónk már harmadszor halasztja el a nagy napot. Idejétmúlt jogszabályok, tudatlan hatóságok: papírhegyek és kis magyar abszurd.
Tavaly decemberre tűzte ki először házassága időpontját francia menyasszonyával L. Zs. A francia hatóság azt kérte, hozzon Magyarországról anyakönyvi igazolást arról, hogy a házasságnak nincsen törvényes akadálya, vagyis hogy L. Zs. nőtlen.
Magyarország ezt az igazolást csak akkor hajlandó kiadni, ha L. Zs. először hiteles nyilatkozatot ad be jövendőbeli arájától, melyben a hölgy hatóság előtt kijelenti, hogy valóban hozzá akar menni L. Zs.-hez, és tudomása szerint ennek semmilyen törvényes akadálya nincs. Erről a papírról, valamint a menyasszony személyes iratairól már csak hiteles másolatot kell készíttetni, majd arról hiteles fordítást, ez alapján a magyar hatóság egy hónap után kiadja a tanúsítványt, amit majd a franciaországi magyar konzul lefordít franciára, és ezzel lehet menni a francia városházára. (Mellesleg minden lépés átlagosan nyolcezer forintba kerül, oldalanként: külön minden egyes fecni, külön a hitelesítés, külön a fordítás.) A magyar hatóság minderről csak személyesen adott tájékoztatást, tehát először megvárták, hogy L. Zs. Magyarországra utazzon, személyes irataival berendelték az okmányirodába, majd visszaküldték Franciaországba újabb papírokért.
A francia hatóság képviselője röhögőgörcsöt kapott, amikor a történetet meghallotta, majd engedelmesen lepecsételte a menyasszony nyilatkozatát, a biztonság kedvéért az összes, helyben elérhető bélyegzővel, még azzal is, amelyet még soha nem használt, pedig húsz éve ugyanott dolgozik. Elkészült a hiteles irat, arról a hiteles másolat, arról a hiteles fordítás, majd az egész pakk elkerült a megyei közigazgatási hivatalba, ahonnan visszaküldték hiánypótlásra, mivel a menyasszony nyilatkozata ugyan tartalmazta azt a tényt, hogy nincs akadálya a házasságának, de azt nem, hogy a menyasszony még nem házas. Tehát új hiteles nyilatkozat kell, arról új másolat, arról új hiteles fordítás.
Telefonon próbálom ellenőrizni, mit tudnak a témáról maguk az eljáró hatóságok, anyakönyvi hivatalok és okmányirodák.
– Külföldön szeretnék megnősülni, ehhez kellene egy igazolás, hogy nem vagyok házas – érdeklődöm a szegedi anyakönyvi hivatalnál, ahová az okmányirodából irányítottak.
– Ha nőtlen, azt tudom igazolni.
– Nagyon jó. Ezt a papírt minden további nélkül kiállítják nekem?
– A személyi igazolványát hozza magával.
Hasonló válaszokat kapok más okmányirodákban is, kivéve két nagyvárosi hivatalt. Debrecenben csak személyesen adnának részletes felvilágosítást, Győrben arra a kérdésre, hogy biztosan nem kell-e semmi más a személyi igazolványomon kívül, az ügyintéző elbizonytalanodik, és ad egy telefonszámot, ahol először be akarnak rendelni személyesen, de arra a sirámomra, hogy külföldön tartózkodom, végül hajlandóak lediktálni, mire lesz szükségem. A dologban csak annyi a hiba, hogy rosszul tudják, milyen nyilatkozat kell, így a közigazgatási hivatal előreláthatóan az e tájékoztatás alapján készült negyvenezer forintos paksamétámat úgy dobná vissza egy hónap ügyintézés után hiánypótlásra, mint a huzat.
A közigazgatási gépezet általános alkalmatlanságán túl fölvetődik a kérdés: miért akarja ellenőrizni a magyar állam egy sima anyakönyvi igazolás kiadásához azt, hogy a külföldi partner nem házas-e véletlenül? Ugyanis azokat az adatokat, amelyeket a magyar hatóság megkér, az unió összes államában egyformán ellenőrzik a házasság megkötésekor.
– A hatósági igazolás tanúsítja, hogy ha az abban szereplő két személy egymással külföldön házasságot köt, úgy az a magyar jog szerint érvényes házasságnak minősül – tájékoztat dr. Tarjányi Tamás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium állampolgársági főosztályáról.
– Én úgy tudom, hogy sok anyakönyvi hivatal egyszerűen kiad egy igazolást a családi állapotról, és ezt külföldön el is fogadják, hiszen hiteles és benne van a lényeg, hogy a magyar fél nagykorú, cselekvőképes, és nem áll fenn házassága – vetem föl. – Ezek szerint ez nem tanúsítvány. Ha valaki egy ilyen papírral külföldön házasságot köt, akkor ezt Magyarország nem ismeri el?
– Amennyiben egy magyar állampolgár tanúsítvány nélkül köt külföldön házasságot, és e házasság a magyar jog szerinti törvényi feltételeknek is megfelel, a házasságot érvényesnek kell elismerni – mondja dr. Tarjányi Tamás. Ugyanakkor a tanúsítványt a külföldi hatóság kéri, tehát nélküle általában nem jön létre a frigy. Ha mégis, akkor a külföldi házasság magyar elismerése külön eljárást igényel.
– Úgy tudom, hogy ezzel a tanúsítvánnyal, amihez a külföldi jövendőbeli sokszorosan hitelesített nyilatkozata kell, nemcsak őt, hanem bárkit elvehetek az adott külföldi országban. Igaz ez?
– Sajnos erre nem tudok válaszolni.
– Mert, ugye, ebben az esetben az egész eljárásnak semmi értelme nem lenne.
L. Zs. esküvője féléves csúszásban van. Azért kérte neve elhallgatását, hogy e cikk miatt ne szenvedjen újabb késedelmet, hiszen kérelme még elbírálásra vár. Az ügy kapcsán felhívott hivatalok nagy részében megkaphattuk volna a szükséges papírokat a jogszabály által előírt procedúra nélkül, mert az ügyintézők uniós tagságunk negyedik évében nem ismerik a vonatkozó jogszabályokat. S ezek megsértésének nincs jogkövetkezménye – hacsak az ily módon lerövidült ügyintézési időt nem számítjuk ide.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu