Vatikáni erdő a Tisza mentén

Tavaly nyáron a New York Times vezető híre volt egy magyar cég felajánlása. A Vatikán a 2007-es, mintegy tízezer tonnás szén-dioxid-kibocsátásának ellensúlyozására Tiszakeszi mellett egy rég kipusztult erdő újratelepítésében vesz részt. A 150 hektáros erdőt őshonos fákkal élesztik újra, s ebből 25 hektárt telepít a Vatikán. Az adomány által a Vatikán lehet a világ első, légszennyezésmentes országa, mivel egy hektár erdő mintegy 600 tonna széndioxidot semlegesít.
Mindez nekünk, magyaroknak és a 2006-ban még amerikai leányvállalatként, ma már magyar tulajdonban működő budapesti Klímafa Kft.-nek is jó reklám lehet. Alapítója és ügyvezetője Gazdag Dávid, 35 éves fiatalember, aki amerikai tanulmányútja előtt szülész-nőgyógyászként dolgozott.
– Arra különösen büszkék vagyunk, hogy több nemzetközi jelentkezőből Poupard bíboros úr a magyar felajánlást fogadta el. Talán nem véletlenül. A Vatikán a világnak szánt üzenetében a Klímafa Kft. üvegházhatású gázok megkötését szolgáló erdőtelepítéses ökológiai restaurációját nemcsak hasznosnak, de az őshonos fajták miatt természeti környezetünk értékteremtésének is tartja. A programban egyébként a Bükki Nemzeti Park, a Soproni Egyetem, az MTA ökológiai és botanikai szakemberei is részt vesznek. Tiszakeszi csupán a nyitányunk, azóta már újabb projektjeink is futnak. Ha minden jól megy, hamarosan az összes hazai nemzeti park, erdő, sőt a szintén oxigént termelő, nedvességet megőrző gyepek rehabilitációját is mi szeretnénk felvállalni. A Homokhátságon például őshonos fákkal megállítani a talaj „elsivatagodását”, de Bulgáriában, Romániában is tervezünk hasonló telepítéseket.
– Miért lett orvosból cégtulajdonos?
– Nyálasan hangzik, de azért lettem orvos, hogy gyógyítsak. Amerikába szakmai továbbképzésre mentem 2003-ban, ahol egy igen neves tudományos folyóiratot olvasva szinte sokkot kaptam attól, hogy a globális klímaváltozás miatt milyen sors vár ránk ötven év múlva. Népvándorlás, éhínség, járványok, a tengerszint megemelkedése, vízhiány, elsivatagosodás. Ez akkor még sci-finek tűnt, mégis emiatt váltottam. Amikor 2004-ben hazajöttem, ismerőseim óvó tanácsai és biztos keresetem ellenére cégalapításommal a Föld gyógyítását tűztem ki célul.
– Miből működik a Klímafa, amikor az ősszel induló Tisza menti telepítés is majd 25 millióba kerül?
– A Klímafa profilja nemcsak nálunk, talán még a világon is egyedülálló. A trükk az, hogy nincs trükk. Cégünk többek között a már évek óta igen hasznos tőzsdei árucikknek számító üvegházhatású gázok kereskedelméből kívánja finanszírozni a klímaerdők telepítését. Mivel ennek költségeit nem feltétlenül az adott ország állja, ezért mindegy, hogy itthon vagy más országban történik a telepítés. Fizetheti egy szomszédos állam vagy éppen gazdag magáncég, tőlünk is bárki vehet széndioxid-egységet erdősítési céllal, nyugtatva lelkiismeretét, hogy így is hozzájárul a Föld légkörének tisztulásához. A magyar erdőt „pénzelheti” Hollandia vagy Finnország is, a lényeg az, hogy valós értéket kapjon érte cserébe. Az ökológiai összeomlás árnyékában a szén-dioxid-egységek piaca jelenleg szinte korlátlan. Paradox, de az emberiség az „ökológiai restauráció” érdekében most mélyen az egyik zsebébe nyúl azért, mert a másikat az évszázadok során teletömte „civilizációs nyereséggel.”
– Hol és mennyiért kereskednek szén-dioxid-egységekkel?
– Jelenleg három, egymástól viszonylag független piacon és eltérő áron. Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének legfejlettebb kereskedelme az Európai Unió nagy kibocsátói között zajlik. Ezt a zárt piacot az üzemek egymás közötti megállapodása, gazdaságossága szabályozza, amiben mi nem vehetünk részt, mert kihagyták belőle az erdőket. Nem volt éppen bölcs döntés, de idővel talán módosul. Ha jól tudom, itt tonnánként 25 eurót fizetnek a szén-dioxid-egységekért. A kiotói egyezményhez csatlakozó országok közötti ár szélesebb skálán mozog, de nagyjából 14 euró egy tonna. Az önkéntes piacokon pedig, ahol mi is jelen vagyunk, tonnája 10 euróba kerül. Jelzem, ehhez nekünk hazai és külföldi pályázati források, világbanki hitelek is társulnak. Hasonló programokat már a németek, olaszok is terveznek, szinte lekoppintva az elképzeléseinket, amiből két dolog következik: remélhetőleg ránk bízzák a telepítéseket, másrészt szeretnénk jogvédelem alá helyezni a környezetvédelmi minisztérium által is jónak ítélt módszereinket.