Leépítések - idealizmusból

– Az erős forinton duplán bukunk: kevesebbet keresünk az exporton, a hazai piacon hátrányos helyzetbe kerülünk az import miatt – mondta el kérdésünkre Magyar József, a Hungerit Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.
A szentesi cég tavaly még felvett dolgozókat, idén azonban három csapás is érte őket. Az első, hogy a tavalyi magas takarmányárak miatt az állatokat csak drágán tudták átvenni, ellenkező esetben a termelő ment volna tönkre.  A késztermék árában azonban ezt nem lehetett érvényesíteni. Második az erős forint. A harmadik ok, hogy a Négy Mancs nevezetű osztrák állatvédő szervezet feketelistára tette azokat a cégeket, amelyek hízott kacsát és libát dolgoznak fel, ezzel úgymond kínozzák az állatokat. Így német és osztrák áruházláncokból is kiszorultak a Hungerit termékei.
– Elképesztő, hogy egy civil szervezet ilyen befolyást gyakorolhat áruházláncokra – véli Magyar József. – Az még rendben volna, hogy listákat tesznek közzé, de hadd döntse el a vevő a pultnál, melyik terméket akarja.
A Hungeritnek nincs más választása: ha exportlehetőségeit vissza akarja kapni, fel kell hagynia a hízott liba és kacsa termékek forgalmazásával – ezzel elbúcsúznak a teljes árbevétel harmadától is –, és a sovány állatból készült termékeikkel legalább visszakerülhetnek a boltok polcaira.
– EU-s jogszabály írja elő a kacsák és libák nagyüzemi kényszertömésének tilalmát, amelynek bevezetésére Magyarország 15 év haladékot kapott – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Nikolett a Négy Mancs Alapítvány képviseletében. – Ezt nem véletlenül tiltja jogszabály, állatvédelmi szempontból elfogadhatatlan, az állatvédelmi törvénnyel is ellentétes. Természetesen mi szeretnénk, ha ez a tilalom már hamarabb beállna Magyarországon, és ez előbb-utóbb be is fog következni.