Májháború

– Ez egy háború, amely nem géppuskatűzzel, hanem kommunikációs eszközökkel zajlik – véli Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. – Ha a Hungeritet sikerül kilőni, a többi vállalkozást könnyebb lett volna a mészárszékre hajtani.
A német központú Négy Mancs állatvédő szervezet már 2006 óta folytat kampányt a kacsák és a libák kényszeretetése ellen. Az alapítvány közzétett egy feketelistát, amelyre felvették az összes olyan magyar és francia vállalkozást, amely hízott kacsával és libával foglalkozik. Az idén több osztrák és német áruházlánc (Rewe, Kaufland) erre a listára hivatkozva nem vásárolt árut a Hungerittől.
A kacsa- és a libamáj speciális termék, amely jellemzően nem az áruházláncok polcain kerül értékesítésre, hanem feldolgozva, légitársaságokon, szálloda- és étteremláncokon keresztül. – Aki ezt szereti, az néhány alkalommal egy évben úgyis megveszi, kampány ide vagy oda – ismerteti a piacot a Hungerit gazdasági igazgatója, Korda János. A kampány célpontja tehát nem a máj, hanem a hús, amelyből azt kibontják. – Ez zamatosabb, jobbak a sütési tulajdonságai és még egy euróval olcsóbb is, mint a pecsenyeállat húsa – mondja Korda.
– Németországban a tömésnek nincsen tradíciója, csak a sovány kacsának, libának. A német termelőknek a magyar májtermelés párhuzamos termékei, a kidarabolt combok és mellek kőkemény konkurenciát jelentenek – mutat rá az összefüggésre Bárány László.
A máj tíz százaléka kerül csak piacra itthon, a többi a már emlegetett speciális csatornákon át külföldre jut. A kövér – magyarul szólva: tömött – állat húsa, illetve a pecsenyejószág húsa viszont javarészt német–osztrák piacon, ott is áruházláncokon keresztül kerül a fogyasztókhoz. – A Négy Mancs az áruházláncok beszerzési oldalán várt el bojkottot, ami minket azért érintett nagyon kínosan, mert a hústermékeink négyötöde nem kövér, hanem pecsenyeállat – magyarázza a Hungerit gazdasági igazgatója. – A brojlercsirke, amelyet elsősorban Magyarországon értékesítünk, illetve a pecsenyemadár egy sokkal kiélezettebb termék, sokkal kevésbé jövedelmező, mint a máj. Képzelhető, hogy mekkora gondot okoz megszabadulni a tevékenységünk egyötödétől.
A német–osztrák áruházláncokból való kiszorulás azonban nem úgy zajlott, hogy a Hungerit termékeit elutasították volna: a Rewe és a Kaufland beszerzői egyszerűen megpróbáltak a Négy Mancs kampányát kihasználva árengedményt kicsikarni a Hungerittől, amit ők nem tudtak megadni, mivel az erős forint és a magas gabonaár miatt eleve veszteséggel kellett volna számolniuk.
A történet legfőbb vesztese jelen pillanatban a Hungerit. A Négy Mancs magyar irodája csak írásban, illetve a Baromfi Terméktanácson keresztül tárgyal, és nem tűnik kompromisszumkésznek. A magyar cégek hajlanának bizonyos engedményekre: szigorúbb állatvédelmi előírásokra, számon kérhető tartási szabályok bevezetésére, illetve a tömött állatok húsának külön címkézésére, ha cserébe az állatvédők levennék őket a feketelistáról. A Négy Mancs álláspontja nagyjából változatlan: fel kell hagyni a kényszeretetéssel.
– Ilyen nincs – mondja Papp Lajos, a termelést a Hungerit Zrt. számára integráló Komlósi Lúd Kft. ügyvezetője. – Törzslibák vannak beállítva: 6-10 ezer forint egy liba ára, azokkal mit kezdjek? A tömőalapanyag madárral mit kezdjek, amelyik ki van helyezve? És a tömött állattal, amit most hozok be? Fojtsuk le? Ez milyen állatvédelem?
– Nemcsak mi élünk ebből – mondja Piti László újkígyósi őstermelő. – Hanem a fél Dél-Alföld. A tápkeverő, a nevelő, a naposliba-előállító, a kamionos: mindent öszszevéve több ezer család.
Ugyanakkor Pitiékhez ma érkeztek meg a sovány madarak: muszáj folytatni a munkát, fizetni kell a hitelt. – Ezeket az állatokat már nem Szentesen vágják – mondja. – De nem mondom meg, hol, nehogy rájuk szálljon a Négy Mancs.
– Ez olyan jövedelmező üzlet, hogy nem fognak felhagyni vele – teszi hozzá Piti László. – Az egyik áruházláncban a minap ötezer-kétszáz forintért láttam kitálcázva negyedosztályú fehér májat. Ez hulladék, a termelő pénzt sem kap érte.
A Hungerit Zrt. szeptember elsejével kiszáll a májüzletből, termelőit gyakorlatilag egy az egyben átveszik volt hazai konkurensei. A Négy Mancs kampánya eddig azt érte el, hogy alapjaiban rengette meg Magyarország legnagyobb baromfis cégét. A liba- és kacsatömés változatlanul folyik tovább.