Csoffadt csalamádé

Két éve rohadó, zár alá vett savanyúságot kevertek friss áruval, úgy csomagolták üvegekbe az Arany Delikát Plusz Kft. telephelyén. Az élelmiszerbiztonsági szakemberek múlt hét szerdán ütöttek rajta az üzemen, azonban a polgármesteri hivatal előtt gyülekező hatósági emberek jelenlétére valaki figyelmeztette az ott tartózkodókat, így a helyszínt lezárva találták.
– Ezer üveg ötliteres vágott savanyúság, kettőezer-nyolcszáz üveg forgalmazásra kész uborka – sorolja a „zsákmányt” a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal Csongrád megyei igazgatója, dr. Szigeti Sándor. – Egyértelmű bizonyítékunk van arra is, hogy itt élelmiszer-előállítás folyt: adalékanyagokat, nagy menynyiségű káposztát, répát találtunk.
A Takó Gusztáv és családja nevéhez köthető üzem teljesen feketén működött, elképesztő higiéniai körülmények között. Legutóbb 2006-ban buktak le, emiatt két évig kellett pereskedni az Arany Delikát Plusz Kft.-vel, ugyanis az megfellebbezte a határozatot: a jogerős ítélet végül a hatóságnak adott igazat.
Időközben a zár alá vett savanyúságot a telephelyen felbontották, frissel keverték, és egy részét dr. Szigeti Sándor szerint már el is szállították. Hogy hová, azt a további nyomozás fogja kideríteni. Mi Öttömösön azt a pletykát hallottuk, hogy iskolákba és menzákra került, de a 2005-ös, első lebukás előtt nagy élelmiszerláncok is vásároltak az Arany Delikát átcímkézett termékeiből.
Mivel a helyiek tudták, hogy a savanyítóüzemben mi zajlik, elég nehéz elképzelni, milyen viszonyban lehetett a vállalkozó az önkormányzattal. Gárgyán István jegyző elmondta, hogy göngyölegtárolásra adtak engedélyt az Arany Delikátnak, az élelmiszerbiztonsági körülmények ellenőrzésére és engedélyezésére viszont nem volt jogkörük. Tudták, hogy szabálytalanul működik, ideiglenesen be is zárták az üzemet, azonban a végleges bezárás ellen a tulajdonos sikerrel fellebbezett a Közigazgatási Hivatalnál.
– A lakosság először azért támadott minket, hogy miért bírságoljuk őket, hiszen nincs más munkahely a környéken, aztán meg azért, hogy miért nem zárattuk be őket már régen – summázza az önkormányzat helyzetét a jegyző.
Bár olyannal nem sikerült beszélnünk, aki az üzemben dolgozott volna, közvetve hallottunk az ottani viszonyokról: állítólag még pottyantós vécé sem volt a telepen, a körülményekre panaszkodóknak másnap már útilaput kötöttek a talpára. Olyannal viszont sikerült találkoznunk, aki alkalmanként adott el nekik mezőgazdasági terméket, de utóbb felhagyott vele, olyan sokára fizették ki.
Hogy a vállalkozót figyelmeztették, az sem számít furcsának. Úgy tudjuk, hogy mivel Öttömösön sokan foglalkoznak spárgával, sok a mezőgazdasági idénymunkás: a munkaügyi ellenőrök kivédésére komoly figyelőhálózat működik. Már egy idegen autó megjelenése is kiválthat riasztást, nemhogy egy népes hatósági különítmény.
– Két éve itt ült ez az ember a szobámban, felajánlottam neki, hogy minden segítséget megadunk, néhány százezer forint ellenében a szabályoknak megfelelővé teheti az üzemet – mondja dr. Szigeti Sándor. – Azt mondta, térjünk rá viszsza, de többé nem keresett.
Az új élelmiszerlánc-törvény, melynek hatálybalépésére várt a hatóság az akcióval, kétmilliárd forintig terjedő büntetést is lehetővé tesz. Fontosabb, hogy a kft. tulajdonosával szemben is enged fellépni, amennyiben a gazdasági társaság nem teljesít.