Elpazarolt lehetőség a Duna

Szalma Bélát felháborítja, amikor a Dunát – a vízi szállítás kapcsán – az ország előnyeként említik. Szalma Béla inkább lehetőségnek tartja a vízi szállítást, mint valóságnak. A teherfuvarozáshoz legalább 2,5 méteres merülési mélység kellene, és ez nincs meg. Az utóbbi hónapokban például olyan sekély a víz, hogy ezertonnás uszályok csak fél teherrel közlekedhetnek.
Pedig hazánkat parlamenti döntés kötelezi a 2,5 méteres merülési mélység biztosítására. Az EU hetes korridorjának, közlekedési folyosójának – ez a mi dunai szakaszunk – hajózhatóságáért a mindenkori közlekedési miniszter a felelős. A kormányzati hivatalok azonban olyan megbízást adnak ki a vízszintszabályozás megvalósíthatósági tanulmányához, hogy Bős–Nagymaros – vagyis a vízlépcső – még egyszer nem jöhet szóba, ahogy a zsilipelés sem. De akkor mi a teendő a 170 centis gázlókkal? Olyan ez, mintha mondjuk egy kétszer két sávos autópálya helyenként kétsávos salakúttá változna. A mi jó öreg Dunánk ilyen salakos szakaszokkal szabdalt autópályához hasonlítható. Szalma Béla szerint folyamatosan csak akkor lenne hajózható, ha vízlépcsőkkel és zsilipekkel szabályoznánk.
Az ország érdeke az lenne, hogy a jelenlegi évi ötmillió tonnányi, hajón szállított áru mennyisége a többszörösére növekedjen. Vagyis a vízi szállítás aránya a mostani háromról 8-10 százalékosra bővüljön. Hajóinkat teljes terheléssel csak így tudnánk használni. A biztonsággal hajózható Duna azonban a konkurenciának is kedvezne, és ugrásszerűen megnövelné a versenytársak számát.
Hajón szállítani olyan tömegárukat érdemes, mint például a gabona. Sokszor hallani a tonnánként 35 eurós fuvarhátrányunkról, ami abból fakad, hogy nincs tengeri kikötőnk. A szállítási költségeket jelentősen csökkenthetné a Duna hajózhatóbbá tétele.
Hazánkban Győr–Gönyű térségében, a Csepeli Szabadkikötőben és Baján, nagyrészt uniós támogatással, a vasúti és a vízi szállítást összekapcsoló rendszerek épültek. A szaknyelven Ro-Ro, vagyis a gördülő rakományok lényege, hogy a kamionok – a tengeri kompokhoz hasonlóan – behajtanak a hajókba. Magyarországon a Ro-Ro forgalom ugyan még jelentéktelen, de Szalma Béla szerint ezeknek az új beruházásoknak a kihasználása is erős érv amellett, hogy a kellő vízmélységet szolgáló fejlesztések végre kimozduljanak a holtpontról.