Kercaszomor a legbátrabb

A budapesti Szántó Piroska Emlékmúzeumban, amit a Vasiak Budapesti Baráti köre megyéjük „konzulátusának” hív, mindenki boldog volt. Ették a faluból hozott tönkölybúzás tésztákat, itták a finom őrségi pálinkát és a bort. Egy olyan történetet ünnepeltek, amely sokéves küzdelem után dicsőséggel zárult.
Kercaszomor még tíz kilométerre sincs a szlovén határtól. Ám ha nincs a helyiek „ősi őrségi őrt állása”, ami az Árpád-kortól kezdve meghatározta határuk védelmét, ma az itt lakók egy része szlovén állampolgár lenne.
Hogy nem így történt, arról a falu polgármestere, Kapornaky Sándor a következőket mesélte. 1919 augusztusában a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai megszállták az akkor még Szomoróc nevű, színmagyar községet. Egy év múlva, nem sokkal a trianoni békediktátum aláírása után, a helyiek a kercai helyőrség csapatával közösen fegyverrel űzték el a „betolakodókat”. A diadal azonban rövid volt. A megszállók hamar visszaszorították a felkelőket, akik vagy elmenekültek, vagy börtönbe kerültek. A szülőföldjükhöz ragaszkodó őrségiek súlyos veszteségként élték meg mindezt, ám két év múlva a Határmegállapító Bizottság elszánt helytállásuk elismeréseként a javukra döntött: 1922. február 9-én Szomoróc visszakerült az anyaországhoz.
Ezt a dátumot az egymást követő nemzedékek máig úgy ünneplik meg, mint az egyik legszentebb ünnepet. A 45 éves polgármester szerint a 260 lelkes faluban az utódok nem felejtik elődeik tettét, noha már csak egy 93 éves néni él az akkoriak közül a faluban, akinek az apja, sőt nagyapja is részt vett a felkelésben. Ő mesélte, hogy 1947-ig minden évben „hozsanna” volt február 9-én. Emlékoszlopot állítottak, emlékfát ültettek a háborút ellenző, meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek, s a harangláb harangjába tisztelgő feliratot véstek.
Majd jött a fordulat éve, 1948. Az új rezsim mindent eldózerolt, kivéve a harangot, a feliratról ugyanis megfeledkeztek. A felkelés tabutéma lett a rendszerváltásig. Kapornaky Sándor hét éve faluvezető, s nyolc éve kezdtek küzdeni elődeik hőstettének országos elismertetéséért.
A történetet Zsiga Tibor történész, a történettudományok doktora folytatja, aki szerint Balassagyarmat volt a példa, ahol vasutasok és helyiek szintén fegyverrel szerezték vissza a Magyarországhoz tartozás jogát. A történész dr. István Lajos, a Vas Megyéért Egyesület elnökének elhunyta után élharcosa lett az ügynek. Később beszállt a ringbe V. Németh Zsolt, a terület fideszes országgyűlési képviselője is.
S az idén végre a Legbátrabb falu címet Kercaszomor hivatalosan is kiérdemelte.