Növekvő pályán a vasút
Debrecen vasútállomásának ikonikus látványossága, a 140 éves, 326.136-os pályaszámú gőzmozdony állagmegóvó felújításon esett át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a MÁV-csoport közös munkájának köszönhetően – tájékoztatott az MTI. A Debrecenben kiállított mozdonyt – amely a magyar vasúttörténelem egyik legismertebb, legnagyobb példányszámban gyártott gőzmozdonya – 1885-ben gyártották, és egészen 1979-ig szolgált.
Kép: A MÁV-csoport célja, hogy a közlekedés megbízható és pontos legyen, ezért korszerű járműveket szereznek be
Új tehervonati mozdonyokra volt szüksége a Magyar Államvasutaknak a növekvő forgalom miatt az 1880-as évek végére. Ezért indult el a 326-os sorozat gyártása, amely 1882 és 1898 között 497 példányban készült, és a leghosszabb ideig szolgáló magyar gőzmozdonytípussá vált. Habár eredetileg tehervonatok vontatására szánták a járműveket, nagy emelkedésű hegyi pályákon személyszállító vonatok továbbítására is használták. Az 1900-as évek elejétől kezdve a nagyobb állomásokon szinte kizárólag 326-os sorozatú mozdonyok végezték a tolatási munkákat.
A kiállított típus selejtezés után, 1979-ben került a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe, majd ugyanebben az évben a műtárgyat szobormozdonyként állították ki. A vontatójárművön utoljára 2011-ben végeztek állagmegóvó munkálatokat. Ezt követően több mint egy évtized után jött a korróziómentesítés és a szakszerű újrafestés is. Egy új tájékoztató tábla is készült, amely a szobormozdony múltját és műszaki adatait ismerteti. A szobormozdonyt az állagmegóvási munkák elvégzését követően a minap mutatták be és adták át a debreceni vasútállomáson.
A vasúti közlekedéssel kapcsolatban konferenciát is szerveztek a napokban. „Az az ország sikeres, amelynek jól megszervezett közlekedése van” – hangsúlyozta Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület által szervezett Magyar vasút konferencián, Budapesten. Kerékgyártó János szerint Magyarországnak olyan közlekedési hálózattal kell rendelkeznie, amely a belső gazdasági feladatok ellátása, a lakosság kiszolgálása mellett alkalmas a tranzitközlekedés lebonyolítására is.
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a vasút a fenntartható közlekedés jövője. Annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalmi mobilitásban a fenntarthatóság érvényesüljön – az elektromobilizációs trendek mellett – a vasútra kell a hangsúlyt helyezni – jelentette ki. Szerinte stratégiai érdek, hogy a minél nagyobb személyszállítási és áruszállítási teljesítményeket a vasútra tereljék.
Kerékgyártó János felhívta a figyelmet arra, hogy a 2023-ban végrehajtott tarifareform, továbbá a kedvezmények átalakítása 2024-ben olyan kaput nyitott ki a vasúti személyszállításban, amely az utóbbi évtizedek stagnálási trendjét megfordította, és újból növekvő pályára helyezte. A növekvő igények kiszolgálásához a vasútnak tiszta, pontos, megbízható szolgáltatást kell nyújtania, ezt a célt szolgálja a miniszteri tízpontos vállalás.
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a tanácskozáson elmondta, hogy a végrehajtott tarifareformnak köszönhetően nőtt a közösségi közlekedés iránti igény, a cégcsoport MÁV-, Volán- és HÉV-járatain az utazások száma 2024-ben elérte az 1 milliárdot. A vezérigazgató szólt arról, hogy 2027 elejéig összesen 100 nagy teljesítményű mozdony áll forgalomba, a 2027-ig beérkező ezer új autóbuszból 133 már közlekedik. Cél, hogy 2030-ban a távolsági vonatokban ténylegesen csak IC-minőségű járművek közlekedjenek, 2040-ben pedig csak klímás vonatok járjanak a hálózaton. A vezérigazgató szólt arról is, hogy 2027 elejéig összesen 100 nagy teljesítményű mozdony áll forgalomba. Cél, hogy 2030-ban a távolsági vonatokban ténylegesen csak IC-minőségű járművek közlekedjenek, 2040-ben pedig csak klímás vonatok járjanak a hálózaton.
A MÁV vonalán folyamatosan zajlanak felújítások. Ennek jegyében folytatódik a pécsi fővonal karbantartása, három hétig autóbuszok közlekednek Dombóvár, illetve Szentlőrinc és Pécs között – közölte a MÁV Zrt. A karbantartási munkálatok célja a sebességkorlátozások megszüntetése, a Budapest és Pécs közötti vonatközlekedés pontosabbá tétele.
Mindeközben hosszú évtizedek után ismét létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés Budapest, valamint a kárpátaljai Beregszász és Ungvár között. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy Kárpátalját rákapcsolták az európai vasúti hálózatra azáltal, hogy mostantól közvetlen járattal lehet eljutni Ungvárról Budapestre, és azon keresztül Bécsbe, illetve Beregszászról is elindul a vasúti összeköttetés Budapest irányába. A miniszterhelyettes a minap Csapon hangsúlyozta, hogy a két ország között fennálló politikai feszültségek, ellentétek, éles viták mellett is folyamatos a párbeszéd és az együttműködés annak érdekében, hogy a közös határszakasz minél könnyebben és minél több ponton átjárható legyen.
