Az Adaptive Hussars 2025 összhaderőnemi gyakorlatban 22 ezer – hivatásos és tartalékos – katona vesz részt hat héten keresztül – mondta a honvédelmi miniszter Facebook-oldalára még szeptember elején feltöltött videójában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a szeptember elsején indult gyakorlatról elmondta: az Adaptive Hussars 2025 egy előre tervezett, hosszú évek alatt előkészített, fiktív szcenáriókra épülő nagygyakorlat.
Kép: Az ejtőernyős bevetéssel észrevétlenül juthatnak be az egységek a nehezen megközelíthető területekre
A hadgyakorlat NATO-keretek között történik, NATO-partnerországok támogatásával és Szlovákia, valamint az Amerikai Egyesült Államok katonáinak részvételével, a NATO irányítási struktúrájába illeszkedve. A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a védelmi gyakorlat arra készül fel, hogy ha Magyarországot fegyveres támadás érné, akkor azt az országhatáron belül hogyan hárítanák el – tájékoztatott az MTI.
A gyakorlat összkormányzati is, mert nemcsak a honvédség, hanem a közigazgatás is részt vesz benne. A tárcavezető kiemelte: „ahhoz, hogy a Magyar Honvédség sikeresen tudjon műveleteket végrehajtani, a magyar kormányzat számos elemének, igazgatási egységének a közreműködésére szükség van”. Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlat demonstrálja azt a képességet, ahová a Magyar Honvédség eljutott – jelentette ki a honvédelmi miniszter.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az Adaptive Hussars 2025 a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb, a legkomplexebb és a legösszetettebb katonai gyakorlat. A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy tervezett gyakorlatról van szó. Az elmúlt évtized a magyar haderőfejlesztésről szól, ennek különböző fázisai vannak, és a gyakorlat egyfajta visszaellenőrzése a folyamatnak – tette hozzá.
A napokban a tárcavezető közölte, hogy a jelenlegihez hasonló összországvédelmi gyakorlat mindeddig szokatlan volt a NATO-országokon belül is. A gyakorlat során nemcsak a fegyveres erők, hanem az önkormányzatok és a közigazgatás is szerepet vállal, „úgy tesz, mintha hadiállapot lenne, és ebben a helyzetben látja el feladatát”. Felidézte, hogy 2023-ban Adaptive Hussars 2023 néven indult el a gyakorlat, ennek tanulságait felhasználva valósul meg az Adaptive Hussars 2025 elnevezésű gyakorlat a magyar honvédség fejlődésének fontos állomásaként. Elmondta, hogy a védelmi gyakorlat során, „az országot ért feltételezett külső fegyveres támadásra válaszként komoly katonai erő mozdul meg a határon belül az országhatár védelmében”.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a minap Hajmáskéren arról beszélt, hogy a gyakorlat során látottak csupán egy kis szeletét jelentik a honvédség képességeinek. Az volt a cél, hogy bemutassák, hogyan tud együttműködni a légierő, a szárazföld, a logisztika, valamint a műholdas képesség. Szavai szerint a gyakorlat során arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a honvédség korszerűen felszerelt, kiképzett állománnyal rendelkező, hiteles haderő, amely erős tagja a NATO-nak.
Az ország több pontján, szeptember eleje óta zajló gyakorlat Hajmáskér térségében megrendezett állomásán szárazföldi és légi műveleteket szimuláltak. A felderítők drónokkal, valamint forgó és merev szárnyas eszközökkel azonosították az ellenséges mozgásokat. Az október közepéig tartó gyakorlatsorozat nemcsak katonai, hanem nemzetközi és biztonságpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Böröndi Gábor szeptember közepén úgy nyilatkozott, hogy „célunk egyrészt megmutatni: alakulataink nem kötődnek kizárólag saját laktanyájukhoz, hanem képesek más helyőrségből is maradéktalanul ellátni feladataikat, személyi állományuk és technikai eszközeik egy részének ideiglenes áttelepítésével”. A haza szolgálata nem korlátozódik kizárólag egy helyőrségre, a műveletek végrehajtására Magyarország teljes területén készen kell állni, a mostani mozzanat egyik lényege épp ez: a katonáknak otthonuktól és laktanyájuktól akár több száz kilométerre kell helytállniuk – tette hozzá.
Úgy folytatta, hogy másrészt számukra az átcsoportosítás nem pusztán logisztikai művelet, hanem annak a stratégiai szemléletváltásnak a része, amely a nemrég bevezetett helyőrség-támogató koncepció gyakorlati tesztelését is jelenti. A koncepció célja, hogy az ország bármely pontján biztosítható legyen a honvédelmi feladatok zavartalan ellátása, a személyi állomány és az eszközök megfelelő kiszolgálásával – tette hozzá Böröndi Gábor, hangsúlyozva, hogy az elvonuló alakulat rendben hátrahagyott körleteit egy másik alakulat foglalhatja el, nagyobb rugalmasságot biztosítva ezzel a műveletek végrehajtáshoz.
A vezérezredes kiemelte: a Magyar Honvédségben folyamatos az adaptáció, a XXI. századi biztonsági kihívásoknak megfelelően a haderőt a képességalapú működés, valamint a műveleti vezetés követelményeinek megfelelően alakítják, jelentősen növelve a reagálóképességet. „A Magyar Honvédségnek a most induló folyamat mérföldkő, először valósul meg olyan, országos kiterjedésű mozgás, amely a helyőrségek közötti együttműködésen alapul, és amely egyszerre vizsgáztatja az új jogszabályi környezetben bevezetett műveleti és adminisztratív besorolású katonák szolgálatát” – fogalmazott a Honvéd Vezérkar főnöke, aki arról is tájékoztatott, hogy a hathetes, NATO-kötelékben és NATO-csapatokkal zajló, a magyar hadsereg teljes egészét megmozgató gyakorlatsorozat nagy volumenű, költsége milliárdos nagyságrendű.