Ötkarikás álmok

Jól érzékelem, hogy a téli olimpia­ soha nem kap akkora visszhangot, mint a nyári?

– A téli olimpiákon 2900 sportoló vesz részt, a nyárin pedig 10 500, ebből adódóan is nagyobb léptékű esemény. Ami a népszerűséget illeti, azt nyilván az eredményesség határozza meg országonként. Ugyanakkor a Magyar Olimpiai Bizottság részéről nincs különbség, számunkra a téli olimpia ugyanolyan jelentőségű esemény. Sőt, bizonyos tekintetben a téli olimpia szervezése bonyolultabb számunkra, például most az olaszországi helyszínek meglehetősen távol esnek egymástól. Ráadásul egy versenyzőre akár három-négy segítő is jut, hiszen a téli sportágak technikai háttere rendkívül összetett.

A téli sportokban a technológia fejlődése még hangsúlyosabbnak tűnik. Ez napjainkban mennyire befolyásolja a sportteljesítményt?

– Szinte nincs már olyan olimpiai sportág, ahol ne kellene mérnöki pontossággal megtervezni az eszközöket és a felkészülést. Az országok short track, azaz a rövidpályás gyorskorcsolyázók például komplett stábbal érkeznek: korcsolyaélező és technikai szakemberektől a mindenféle terapeutákig – de nincs ez másként a havas sportokban sem, csak mások a szakemberek. Ilyen magas szinten csak profi háttérrel lehet eredményt elérni.

Egy magas hegyek nélküli ország, mint hazánk, mennyire tud versenyképes lenni a téli sportokban?

– A Magyar Olimpiai Csapat 130 éves mérlege: 190 arany-, 165 ezüst- és 189 bronzérem – az 544 éremből mindössze 10-et szereztünk téli olimpián. Ez jól mutatja az adottságainkat. Nehéz felvenni a versenyt olyan országokkal, mint például Ausztria vagy Svájc, ahol az iskolai testnevelés része a síoktatás. A téli sportok egyébként is drágábbak, és rengeteg múlik a szülők áldozatkészségén, anyagi lehetőségein. Ugyanakkor például a korcsolyázószámokban komoly lehetőségeink vannak, ahogy azt korábban az olimpiai bajnok Liu testvérek sikerei is bizonyították. Ha növelni tudnánk a jégfelületek számát, a korcsolyázásban és a jégkorongban még több potenciál lenne. A női jégkorong-válogatottunk esetében mindössze egy gólon múlt, hogy nem jutott ki az olimpiára.

Kívülről nézve a téli sportok veszélyesebbnek tűnnek. Jól érzem?

– Azoknak, akik alpesi országban nőttek fel és rendszeresen téli sportokat űznek, a magas hegyek korántsem annyira félelmetesek, mint nekünk. A sérülés veszélye minden sportágban benne van, és a versenyzők természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék. Az érzése mégis jogos, síelésben 100 km/óra fölötti a tempó, short trackben 50 km/óra a kanyarban, a versenyzők füle szinte a jeget súrolja. A rövidpályás gyorskorcsolya kifejezetten sérülésveszélyes sportág, hiszen a nagy sebességen túl szoros mezőnyben, éles kanyarokban zajlanak a futamok, ahol egy apró ütközés vagy elcsúszás is komoly következményekkel járhat. A Jászapáti testvérek a magyar short track meghatározó alakjai, az ő pályafutásukat sajnos az elmúlt időszakban sérülések nehezítették. Petra, aki korábban már olimpiai bronzérmet szerzett, nem lesz ott a csapattal Milánóban – csak a kommentátorállásban –, mert egy korábbi térdsérülésből való felépülése nem haladt elég gyorsan ahhoz, hogy olimpiai formába kerüljön. Péter pedig súlyos edzésbalesetet szenvedett, így ő sem tud részt venni a játékokon, pedig korábban kvalifikációs kvótát szerzett a férfi váltó tagjaként.

A fenntarthatóság ma már kulcsszó az olimpiai rendezések kapcsán. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A meglévő létesítmények okos kihasználását, Milánó–Cortinában is ezért szétszórtak a helyszínek. Los Angelesben a 2028-as nyári olimpiára nem építenek új stadionokat, hanem meglévőket használnak majd ideiglenes átalakításokkal. Emellett a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is a fenntarthatóság része, például az új vasútvonalak létesítése a játékok után is a város hasznára válik.

A klímaváltozás mennyire érinti a téli olimpiákat?

– Már jó ideje komoly problémát jelent. Egyre szűkebb azoknak a helyszíneknek a köre, ahol természetes hó biztosítható; 2022-ben a pekingi téli játékokon a legtöbb szabadtéri versenyszámot mesterséges hóval rendezték meg. Úgyhogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is komolyan mérlegeli ezeket a szempontokat a jövőbeni helyszínek kijelölésekor.

Olaszországban 15 sportoló versenyez magyar színekben, köztük négyen honosított sportolóként. Ez mennyire természetes folyamat?

– A honosítás a sportban bevett gyakorlat. A Liu testvérek édesanyja magyar, ott a kötődés egyértelmű volt. Most egy műkorcsolyázó orosz páros, Pavlova Maria és Sviatchenko Alexei magyar színekben lép jégre a téli olimpián, ugyanis az orosz–ukrán háború kitörése után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kitiltotta az olimpiáról az orosz sportolókat. A szimpatikus páros szorgalmasan tanul magyarul, esélyes az éremszerzésre, szurkolunk nekik!

Milyen várakozásokkal tekint a magyar csapat szereplésére?

– Egy magunkfajta kis ország számára a 15 sportoló kijutása óriási dicsőség, a nemzeti öntudatunk része, legyünk már most nagyon büszkék erre a teljesítményre. Azt várhatjuk tőlük, hogy lehetőségként éljék meg az olimpiai részvételt, és életük legjobbját nyújtsák. Rajtunk, a mi szurkolásunkon nem fog múlni!