Gombák, molyok, bogarak

Az almaültetvényekben nagy az almafavarasodás-fertőzési veszély. A védekezés nagyon fontos, mert a fák, az új lombozat nagyon fogékonyak a fertőzésre. A betegséget okozó kártevő gomba két alakja is fertőz, azaz az aszkospóra-szóródás folyamatos, s hamarosan a konídiumok is tömegesen megjelennek és fertőznek. Hasonlóan számítani kell a körtefa-varasodás fertőzésére is.
Az almafa-lisztharmatra fogékony fajtákon (Jonatán, Jonagold stb.) a lisztharmatfertőzés közepes-erős mértékű, a védekezést folytatni kell. Ajánlatos szisztemikus - azaz felszívódó - és kontakt készítmények kombinációját alkalmazni. A tűzelhalás ellen április végén, május elején rendelték el a kötelező védekezéseket a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok a veszélyeztetett ültetvényekben.
A május első napjaiban lehullott csapadék kedvező feltételeket teremtett a virágfertőzéshez. Jelenleg a most virágzó birs van veszélyhelyzetben.
Az első levéltetűtelepek megjelentek az almafákon, egyedszámuk fokozatosan emelkedik, védekezni szükséges. A bundásbogarak a virágzáskor több hagyományos ültetvényben jelentős kárt okoztak a virágok rágásával. A gazdák a méhkímélő technológia alkalmazásával többnyire elvégezték a kártevő elleni védekezéseket.
{p} A lombosfa-fehérmoly rajzása tömeges, védekezni szükséges. A sodrómolyok minden faja gazdaságilag jelentős mértékben fordul elő, a levélaknázó molyok rajzása általános, nagy egyedszámú. A hajtáshervasztó darázs tünetei egyre gyakoribbak az alma- és körtehajtásokon.
A pásztorbothoz hasonló megjelenésű kártétel könnyen összetéveszthető a tűzelhalás tünetével, ezért a meghatározáshoz kérjük növényvédő szakember segítségét.
Az utóbbi évtized egyik legnagyobb arányú tafrinás levélfodrosodás-fertőzése alakult ki az őszibarackfákon. A kedvező időjárási feltételek (hűvös, csapadékos időjárás) elősegítette a fertőzést, jelenleg is terjed a betegség. Az őszi lemosó permetezésben részesített, tavasszal jól időzített kezelésű ültetvényekben azonban a fertőzés csak gyenge-közepes mértékű. A házikertekben, illetve ott, ahol megkéstek a védekezéssel, 90-100 százalékos a fertőzöttség.
A kajszinál különösen erős volt a moníliafertőzés, házikertekben, illetve egyes ültetvényekben 30-90 százalékos fertőzöttségre is van példa. A meggyfákon hasonló a helyzet, elsősorban szórvány gyümölcsösben, házikertben és utcai sorfákon. A jól kezelt ültetvények viszont úgyszólván mentesek a kórokozótól. Kajsziültetvényekben, őszibarackosban folyamatos a keleti gyümölcsmoly rajzása. Felmelegedés esetén számítani kell a gyümölcsmolyok, sodrómolyok, aknázó molyok kártételére, mert nagy egyedszámban teleltek át.
Szőlőben a tarka szőlőmoly rajzása május 10. körül várható. Szőlő-levélatka és -gubacsatka csak az érzékeny fajtákon látható. A szilvamoly első egyedeit fogták meg mostanában a feromoncsapdák, melyek a rajzás kezdetét jelzik.